Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

pal Darányi tárca nélküli közgazdasági miniszterré nevezett ki, de egyben a Magyar Nemzeti Bank elnöke továbbra is megmaradtam. Darányi előbb azt is közölte velem, hogy ő meg akar válni a miniszterelnökségtől, és tekintettel arra, hogy most a gazdasági kérdések nyomulnak előtérbe, legyek én a miniszterelnök, de én inkább azt választottam, hogy mint tárca nélküli közgazdasági miniszter lépek be kabinetjébe. A győri beszédben lefektetett ötéves beruházási program lényegileg az én elgondolásom volt. A beruházási programot megvalósító törvényjavaslat szerkesztésében is közreműködtem, a végrehajtás azonban már nem tartozott az én hatáskörömbe, mert mint tárca nélküli miniszter ehhez megfelelő apparátussal nem rendelkeztem. Az ötéves beruházási program kibocsátása idején tárgyalásokat folytattunk a kisantant államokkal Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerése érdekében,

75 amelyet a nagyhatalmak akkor már hajlandók voltak elismerni. Ezért a fő cél elsősorban a magyar hadseregnek korszerű színvonalra való emelése volt. A beruházási program másik célja az utak, vasutak és egyéb gazdasági apparátusok megfelelő javítása volt. A nemzet egyes rétegeinek megterhelése a beruházási program keretében nézetem szerint arányosan történt, bár el kell ismernem, hogy a földbirtokos osztályra kisebb megterhelés hárult, ez azonban az eredeti tervben nem volt benne, hanem csupán az erősen agrár érdekeltségű országgyűlés és felsőház nyomására lett ebben a formában szabályozva. Emlékezetem szerint az ötéves beruházási tervről szóló 1938. évi 20. tc.-t a képviselőház még közgazdasági miniszterségem ideje alatt szavazta meg, a javaslat felsőházi tárgyalása alatt azonban már miniszterelnök lettem, mert 1938. május 14-én Darányi lemondott. Miniszterelnöknek tudomásom szerint maga Darányi ajánlott és ezenkívül Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor. Darányi lemondását elsősorban a felsőház és a képviselőház baloldali része követelte. 1938 márciusában Darányi miniszterelnök hivatalosan kinyilatkoztatta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a zsidók társadalmi és gazdasági túlsúlyának visszaszorítása érdekében a kormány törvényes rendelkezéseket kíván életbe léptetni. Ezen rendelkezések előkészítésében hathatósan közreműködtem. Mielőtt még az igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztálya bármiféle javaslatot készített volna, minisztertanács foglalkozott a kérdéssel, és leszögezte azokat az irányelveket, amelyeket a kormány a zsidótörvény javaslatánál alapul kíván tekinteni. Ezen minisztertanácson mint tárca nélküli gazdasági miniszter vettem részt, és utána én volram megvalósításának alapját képező egyszeri vagyonadó teljes összegéből 600 millió pengőt közvetlenül a honvédség fejlesztésére, a többit hadiiparra és az azzal kapcsolatos beniházásokra fordítson. 75 A magyar kormány az 1930-as évek végén tárgyalt a csehszlovák, a jugoszláv és a román kormánnyal a trianoni békeszerződésben korlátozott katonai egyenjogúságának helyreállításáról. Az 1938. augusztus 20-29. között, a jugoszláviai Bledben megtartott konferencián a kisantant államok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, Magyarország viszont lemondott az erőszak elsőként való alkalmazásáról. A kisebbségi és területi kérdésekben nem sikerült megegyezést létrehozni, ezekről további tárgyalásokban állapodtak meg, amelyekre azonban a nemzetközi fejlemények miatt nem került sor.