Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

hogy 1932. október l-jén Gömbös felajánlotta nekem a pénzügyminiszteri tárcát, illetve a felajánlás már szeptemberben történt, és csak a kinevezésre került október l-jén a sor. Pénzügyminiszterségem idejére esnek azok az intézkedések, amelyekkel az államháztartás egyensúlyát igyekeztem az 1931. évi pénzügyi válság folytán előállott helyzetben biztosítani, a közérdekeltségű vállalatok felügyeletének megszervezése, a gazda-adósságok rendezésével kapcsolatos pénzügyi intézkedések, a Népszövetséggel és külföldi - különösen angol, amerikai és svájci - hitelezőinkkel folytatott tárgyalások lefolytatása.

72 1935. január 7-én megváltam a Pénzügyminisztériumtól, és a kormányzó a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezett ki. Horthy kormányzóval 1930-ban ismerkedtem meg, amikor egy külföldi tárgyalásról visszatérve, amelyen mint pénzügyi szakértő vettem részt, a magyar érdemrend középkeresztjével tüntetett ki. Később mint pénzügyminiszter a szokásnak megfelelően, többnyire havonta egyszer jelentést tettem Horthynak, akivel akkor jó viszonyban voltam. Mint Nemzeti Bank-i elnök 1935-1938 években a magyar valuta megszilárdítása és a megfelelő fedezet megszerzése voltak munkálkodásom fő célpontjai, a külföldi adósságok rendezése mellett. 1933-ban, amikor gróf Apponyi Albert halálával megüresedett a jászberényi kerület, egységcspárti programmal képviselőnek választottak.

73 Amikor Nemzeti Bank-i elnök lettem, erről lemondottam, mert hivatalból tagja lettem a felsőháznak. Darányi Kálmánnal már korábban jó viszonyt tartottam fenn, s az emlékezetes győri beszéd előtt már közölte velem programjának pénzügyi részeit, sőt ennek kidolgozásábanjelentékeny részem volt. A győri beszéd

74 elhangzása előtt néhány nap7 Az Imrédy vezette pénzügyi kormányzat 1933. március 1 -tői jelentősen csökkentette az állami alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságát, s egyidejűleg növelte az adókat. - A 4600/1933. M.E. sz. kormányrendelet azoknál a részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél, közüzemeknél stb., amelyeknél az államnak anyagi érdekeltsége volt, vagy amelyeket anyagilag támogatott, rendszeres állami felügyeletet vezetett be. E célból létrehozták a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságát. Az eladósodott gazdák védelmében a 14.000/1933. M.E. sz. rendelet csökkentette a gazda-adósságok kamatát, bevezette az ún. „védett birtok" intézményét, 25 millió pengős alapot létesített a 10 holdnál kisebb birtokkal rendelkező gazdák támogatására. A gazda-tartozások rendezésére az 1933:XXVII. tc. egységes rendszerbe foglalta a támogatásokat és lehetővé tette, hogy az állam 100 millió pengő hitelt vehessen fel a Magyar Nemzeti Banktól a gazda-adósságok rendezésére, továbbá a hitelintézetekkel szemben 75 millió pengő könyvadósságot vállalhasson magára. A külföldi kölcsönökkel összefüggésben a kormánynak sikerült elemi, hogy az angol, amerikai és svájci hitelezők a magyarországi rövid lejáratú hiteleket meghosszabbították. (Ún. hitelrögzítő Stillhalte egyezmény.) 73 A kormánypárt 1932 októberében az Egységes Párt hivatalos megnevezése - Keresztény-Keresztyén Kisgazda-Földmíves és Polgári Párt - helyett Gömbös kezdeményezésére felvette a Nemzeti Egység Pártja nevet. Imrédy mint a NEP jelöltje a haláleset miatt megüresedett jászberényi választókerületben 1933. március 2-án időközi választáson 3649 szavazattal elnyerte a mandátumot a kisgazdapárti Baráth Endrével szemben, aki csak 1175 voksot kapott. 74 Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én a kormánypárt győri gyűlésén elmondott beszédében bejelentette, hogy 1 milliárd pengőt fordítanak közvetlen és közvetett hadi célzatú beruházásokra, zsidótörvényt alkotnak, valamint fokozott támogatásban részesítik a mezőgazdaságot. Az 1938. június 2-án hatályba lépett 1938:XX. tc. értelmében a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a győri prog-