Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
akik kijelentették, hogy a baráti szerződés a nemzet akarata ellenérc lett törvénybe iktatva, hogy az egy „error in persona" 68 esete volt (Imrédy argumentuma), és végül kijelentették, hogy az elszakított testvérek felszabadítására a nemzet minden véráldozatra kész. Nyíltan követelték a katonai akcióban való részvételt. íme néhány nap múlva így igazolták Bárdossy argumentálását, aki nem kis mértékben ennek az értekezletnek hatása alatt adatta ki a kormányzóval a rá következő napokban az „Előre az ezeréves határokig" című napiparancsot, amellyel a csapatok megindultak Jugoszlávia ellen. Ugyanez volt a helyzet a gazdasági téren is. A 42-es bizottságban mindent megpróbáltunk - elsősorban Baranyay Lipót, a Nemzeti Bank volt elnöke - a németek felé való eladósodás megállítására. Imrédy, Jaross, Kunder minden alkalommal élesen szembefordult ezzel a követeléssel, és fegyvertársi hűséget hangoztatva, követelték a további áldozatokat. Legjobb meggyőződésem szerint ez a politika vezetett 1944. március 19-hez. Amikor Lanzendorfban és Mauthausenben az éjszakába nyúló kihallgatásokon faggattak bennünket, a visszatérő vád mindig az volt, hogy társai voltunk Kállay és a kormányzó árulásának. Pontosan informálva voltak a külügyi és honvédelmi bizottság zárt ülésein elhangzott felszólalásokról. Ránk olvasták a parlament ülésén elhangzott nyilas beszédeket, amelyekben a kormányt Németország iránti kétszínűséggel és angolbarát politikával vádolták. Kijelentették, hogy Magyarország megszállása az utolsó pillanatban történt, mert a kormányzó és a Kállay-Kercsztes-Fischcr ámlók velünk együtt a Badoglio-féle árulást már előkészítették. Sajnos nem volt igaz. 1944. március 19-én reggel a németek elhurcoltak, és ez év májusáig a mauthauseni koncentrációs táborban tartottak. 69 1944. március 19-e utáni időben történt eseményekről és így Imrédy szerepéről közvetlen tudomásom nincs. Rassay Károly BFL XXV.l.a. 3953/1945. 63-72. p. Rassay által kézzel előre megírt 10 oldalas tisztázat, valamennyi oldalon Rassay és Fontány Ferenc népügyész sk. aláírásával. Az IX. 19-i keltezést utólag, ceruzával írták az iratra. Tévedés a személyben. 69 Rassay Károlyt 1944. március 19-én a Gestapo letartóztatta, a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták, 1945. május 21-én tért vissza Budapestre.
