Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
mány gyengeségére, amivel a szélsőjobboldali politikai és gazdasági izgatásokat tűrte. A Darányi-kormány 1938 őszén beterjesztette az állami és társadalmi egyensúlyról szóló, úgynevezett I. zsidótörvényt. 56 Marschall Ferenc akkori földművelési és Bornemissza Géza iparügyi miniszterek később elmondották nekem, hogy Imrédy a minisztertanácson élesen ellenezte a javaslatot, az szerinte súlyos gazdasági hátrányokkal fog járni, és veszélyeztetheti a Darányi-féle milliárdos beruházási programot. 57 Később, akkor a törvényjavaslatot a bizottságban tárgyaltuk, megjelent Imrédy mint közgazdasági miniszter, és anélkül hogy a javaslat érdemével foglalkozott volna, azt kérte, hogy a gazdasági élet nyugalmának visszaállítása érdekében a javaslatot fogadja el a bizottság. Egyebekben csak arra szorítkozott, hogy megnyugtató kijelentéseket tett, amelyben bejelentette, hogy már előre mindent megtett, hogy átmeneti zavarok se legyenek a gazdasági életben. Ekkor történt, hogy kihívott a folyosóra, és félrevonulva egy sarokban arra kért, hogy hassak oda, hogy ezt az „ocsmány" javaslatot sürgősen eresszük keresztül, és közölte velem azt is, hogy tárgyalások vannak abban az irányban, hogy a gyenge Darányi-kormány helyett ő vegye át a kormányt, és rendet teremtsen az országban. En a javaslat ellen elmondott beszédem után egy beteg hozzátartozóm elkísérése céljából Olaszországba utaztam, és amikor 8-10 nap után visszajöttem, a vonaton olvastam az Imrédy-kormány kinevezését és Imrédy bemutatkozó beszédét. 58 Örömmel láttam, hogy a beszédben szembefordul a szélsőjobboldali agitációval, és a zsidókérdés érdemi részével egyáltalán nem foglalkozott. Néhány nap múlva felkeresett lakásomon, és beszélgetésünk során teljes egyetértés alakult ki közöttünk, hogy a további izgatásnak úgy a polgári, mint katonai vonalon kemény rendszabályokkal véget kell vetni. Felhívtam figyelmét a titkos társaságokra, amelyek Darányi kezét teljesen megkötötték. Ebben egyetértett. Az első hónapok alatt politikáját ebben az irányban vezette. A Tiszántúlon, majd Kaposvárott beszédeiben élesen szembefordult a „ködterjesztő" agitációval, az utóbbi beszédében pedig bejelentette, hogy a zsidókérdés jogi rendezése befejeződött. Imrédy ezután Németországba ment 59 és onnan teljesen megváltozva jött vissza. Többször beszéltem vele, és megdöbbenve láttam, hogy valami diktatórikus és egyben háborús gondolkodás lett úrrá rajta. Budapest utcáin egy nap megjelentek a felső-magyarországi eseményekre szervezett szabadcsapatok tagjai. 60 Megdöbbenve láttuk, hogy azok sorában szerepet kapnak olyanok, akiket a múltból mint a szabad garázdálkodás bűnöseit ismertünk. Megtudtuk, hogy többek között Endre László is a vezetők között van. Jöttek is már Lásd a III. fejezet 2. sz. dokumentumhoz fűzött jegyzetet. 57 Az ún. győri programról van szó. Lásd a bevezető tanulmányt. 58 Imrédy bemutatkozó beszéde: KN 1935-1939. XVIII. kötet, 600-610. p.; lásd a III. fejezet 3. sz. dokumentumát e kötetben. 59 Az 1938 augusztusi németországi útról lásd a bevezető tanulmányt. 60 1938 április-szeptembere között a vezérkari főnök utasítására kb. 9000 főnyi szabadcsapatot szerveztek a felvidéki revízió fegyveres támogatására. Az ún. Rongyosgárda feladata elsősorban diverziós tevékenység volt.
