A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Rosdy Pál: A Magyarországi Római Katolikus Egyház szervezeti felépítéséről és levéltári intézményeiről

ROSDY PÁL:* A magyarországi római katolikus egyház szervezeti felépítéséről és levéltári intézményeiről A magyarországi római katolikus egyházi levéltárak - mind anyaguk menynyiségét, mind azok történeti forrásértékét tekintve - hazánk levéltári anyagának igen fontos részét őrzik. Ez abból a tényből következik, hogy a történelmi Magyarország lakosságának többsége római katolikus vallású volt, az egyház tevékenysége tehát a lakosság többségének életét érintette. Ezenkívül köztudott a római katolikus főpapság és általában a hierarchia közéleti, politikai szerepe, mely szintén jól tükröződik a levéltári anyagban. Az egyházi levéltárak anyaga nem csak a szoros értelemben vett egyháztörténet forrásanyagát tartalmazza, hanem az általános politikai történet, a művelődéstörténet, sőt gazdaságtörténet nélkülözhetetlen forrásait is. A plébániai tevékenység a helytörténet számára fontos iratokat adta hozzá ehhez a levéltári anyaghoz, a rendkívül kiterjedt egyházi birtokok pedig az ország agrártörténetének, gazdaságtörténetének forrásanyagát. E levéltári intézményeknek a történeti kutatás számára való felhasználása az elmúlt évtizedekben nagyot lépett előre. A magyar katolikus egyházszervezet alapjaiban az államalapító Szent István király korára és szervezőmunkájára utal. A levéltári hálózat szempontjából azok a részletkérdések, mint például, hogy Esztergom vagy Veszprém volt-e az első magyar püspökség székhelye, nem fontosak. Tény, hogy Szent István király egyházszervező munkájának eredményeképp jöttek létre az alábbi, a mai Magyarország területén ma is meglevő püspökségek, illetve egyházmegyék: Esztergom, Veszprém, Vác, Pécs, Kalocsa, Eger, Győr, valamint Pannonhalma (bencés főapátság, püspöki joghatósággal). Szent István király alapította a váradi, csanádi és az erdélyi püspökséget is (a nyitrai püspökség XII. századi alapítású). Ez az egyházmegyei felosztás 1776-ig változatlan maradt. Mária Terézia 1777-ben alapította a székesfehérvári és a szombathelyi püspökséget, amelyeknek területét a veszprémi, illetve a veszprémi és győri egyházmegyékből választotta le. A szentistváni alapítású csanádi egyházmegye székhelye 1923-ban települt át Temesvárról Szegedre, magával hozva 1873-tól eredő, mai magyar területre vonatkozó anyagát. A római katolikus egyházhoz tartozó görög szertartású (ún. görögkatolikus) püspökség elnevezése hajdudorogi egyházmegye, de székhelye Nyíregyháza. 191 2-es alapítású (1868 óta már hajdudorogi magyar görögkatolikus vikariátus működött). * A katolikus egyházi levéltárosok közül Tímár György fogadta el a Levéltári Szekció meghívását a kaposvári ülésre. Színes előadásáért ezúton is köszönetet mondunk. Sajnos azonban az anyag nem készült el kéziratban, ezért helyette RosdyPál és Beke Margit kötetünk számára készített ismertetését közöljük. (Szerk.)