A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Kormos László: A Magyarországi Református Egyház.levéltárai

Az egyházközségek iratanyagai közül „A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke" szerint a legbőségesebb iratanyaggal 1703tól kezdődően a debreceni egyházközség rendelkezik. Ez a levéltárban található. A többi egyházközség iratanyagának helyét a fondjegyzék közli; többnyire a helyszínen találhatók. A Debreceni Református Kollégium levéltári szekciójának anyaga, melyet a nevezett fondjegyzék külön közöl, 1579-től kezdődik. Forrásértékű álbgai között a tanárkari jegyzőkönyvek 1749-től, az igazgatótanács jegyzőkönyvei 1876-tól, a kollégiumi törvényszék iratai 1657-től, a szeniori, kontraskribai és háznagyi iratok 1693-tól kezdődően a művelődéstörténet kutatását nagyban elősegítik. Ugyanazt mondhatjuk a Kollégium különböző fakultásainak és gimnáziumának iratanyagáról. Gazdaságtörténeti szempontból értékes a főiskobi kurátorok 1742-ben, a főiskolai gazda 1792-ben és a gazdasági hivatal 1831 -ben kezdődő iratanyagával. A Kollégium ifjúsági életéről külön gyűjtemény tájékoztat 1834-től, köztük az Olvasótársaság, az önképzőkör és egyéb ifjúsági egyesületek irataival. Külön álbgként tartja nyilván a levéltár a Kollégium történetével kapcsolatos ügyviteli iratokat, melyekről időrendi mutató tájékoztat. A Kollégium növendékeinek névsorát, szeniorok és professzorok életrajzi adatait Bakóczi János gyűjteménye 1894-ig tartalmazza. A levéltár középszinten rendezett. Pontos raktári jegyzéke részletes tájékoztatást nyújt a levéltári anyagról. 4. Rövid tájékoztatás a kutatás lehetőségeiről A magyarországi református egyházi levéltárak általában középszinten rendezettek. Az egyes fondokhoz, álbgokhoz és irategyüttesekhez rendelkezésre álló időrendi név- és tárgymutatókról az egyes levéltárak felvilágosítással szolgálnak. Ugyancsak eligazítást kaphat a kutató a református egyházi levéltári források esetleges publikációiról is. A kutatás segítésére a levéltárakban kisebb kézikönyvtárakat és a helyszínen mellettük levő nemzeti jelentőségű református nagykönyvtárak állnak rendelkezésre (Budapest: Ráday-könyvtár, Debrecen, Sárospatak, Pápa kollégiumi könyvtárai). A levéltárak nyitvatartási ideje általában 9-13 óráig tart. A Zsinati Levéltár 9-17 óra között látogatható. Kutatás előtt ajánlatos a létszámhiánnyal küzdő levéltáraknál jelezni a kutatás időpontját, hogy levéltári munkaerő a kutatás idejére biztosítva legyen. Kutatási engedélyt az egyes szaklevéltárak vezetője ad. Különleges s 1938 utáni iratanyaghoz külön kutatási engedély szükséges, erről az illetékes levéltárigazgató felvilágosítást nyújt. A református szaklevéltárak központjain másológépek vannak, s kérésre, díjfizetés ellenében e szolgáltatás is igénybe vehető. A református egyházi levéltárak őrzési, gondozási és kutatási rendjére a magyarországi levéltárak közismert ügyviteli szabályzata (LÖSZ) érvényes.