A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

I. A Levéltári forráskiadás - Trócsányi Zsolt: A Habsburg kormányhatóságok iratai 1690-1848

nekem, hogy a továbbiakban, míg át nem térek a Ministerialkonferenz in rebus Hungaricis anyagára, ebben rövidített formában használjam a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis nevét) ülésein az ügyeket az Erdélyi Udvari Kancellária e korban alkancellári rangban levő vezetője vagy egy erdélyi udvari kancelláriai tanácsos referálta, s a Ministerialkonferenz határozata alapján az Erdélyi Udvari Kancellária készítette el a felségelőterjesztés fogalmazványát és annak tisztázati példányát, amelyre az uralkodó rávezette a Ministerialkonferenz határozatával a legtöbb esetben megegyező döntését. A resolutio-val ellátott felségelőterjesztés az Erdélyi Udvari Kancelláriára került vissza, hisz annak kellett az uralkodói döntésből következő intézkedéseket kiadnia. Ez a felségelőterjesztés-anyag ma az Erdélyi Udvari Kancelláriai Levéltár Acta Generalia állagában található. Nem külön sorozatként, s lényegében mutatók alapján sem biztonságosan megközelíthetően, a mutatók ti. nem utalnak rendszeresen arra, hogy egy, a mutatóban feltüntetett ügyben a Ministerialkonferenz hozott-e határozatot, és tett-e felségelőterjesztést. Kutatásaim során darabról-darabra nézve át az Erdélyi Udvari Kancelláriai Levéltár Acta Generalia állagát, sikerült a felségelőterjesztés-anyagot feltehetően teljességében feltárnom. Ezek a felségelőterjesztések több típusba oszthatók aszerint, hogy mennyit közölnek a Ministerialkonferenz-ülések egyes résztvevőinek, illetve azok csoportjainak állásfoglalásáról az ott megvitatott kérdésekben. A leggyakoribb típus az elnök megnevezésén és a jelenlevők felsorolásán túl személytelen. Csak azt közli, hogy mi volt a Gubernium álláspontja a felmerülő kérdésben (ha ti. annak megvitatására a Gubernium felségelőterjesztése nyomán került sor), mi volt az Erdélyi Udvari Kancellária véleménye s mi a Konferenz állásfoglalása, végül - természetesen - mi az uralkodó döntése. Megtörténhet azonban, hogy a Konferenz állásfoglalásánál a felségelőterjesztés jelzi azt is, hogy a kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki. Ezt az ilyen esetekben többnyire személytelenül jelzik („a többség" vagy „egyesek" ezt és ezt tartanák jónak, „mások" más megoldást ajánlanak), előfordul azonban az is, hogy a felségelőterjesztésben (vagy a ritkán megmaradt ülésjegyzőkönyvben) névvel is jelölik az álláspontokat. Ritkán ugyan, de vannak olyan esetek is, amelyekben a döntés kialakításának egyéb mozzanatai is dokumentálhatók. Ilyen pl. az igen kényes kérdésben, a gubernatori tisztség kérdésében döntést hozó 1734. augusztus 26-i Ministerialkonferenz esete. Minthogy az előző gubernátor halála után a Gubernium munkáját Erdély főhadiparancsnoka irányította, s így teljes katonai uralom jött létre az egyébként is a katonaság preponderanciájának jegyében kormányzott kis országban, a gubernatori tisztség kérdésében a Birodalom legfelsőbb vezetésének Savoyai Jenő vezette „katonai pártja" és a Sinzendorff osztrák főkancellár által vezetett „civil