A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)
II. Egyházi levéltárak - Vető Béla: Evangélikus Országos Levéltár
emelt új épületbe költözött át, oda, ahol jelenleg is van. Vele együtt oda költözött a Bányai Egyházkerület levéltára is. Az egyetemes egyházi levéltár iratainak a rendezése és katalogizálása az addigi gyűjtésre nézve a 19. század második felében ment végbe. Az elvek, amelyek általában egész Magyarországon érvényesültek, a levéltártan kifejlődésével utólag helyteleneknek bizonyultak, akkor azonban célravezetőknek, a kutatást elősegítőknek látszottak. Az iratokat, függetlenül attól, hogy miként, mely szerv vagy közület működésének eredményeként keletkeztek, szoros időrendben állították fel, s ezzel a régi elenchusokat használhatatlanokká tették. A mechanikus rendezési elv hátrányait viszont részben kiegyenlítették azzal, hogy az anyagról cédulakatalógust készítettek. Ennek 1 791 -ig terjedő része 191 2-ben nyomtatásban is megjelent: Elenchus archivi generalis ecclesiae evangelicae Augustanae Confessionis in Hungária. Volumen I. usque 1791. A nyomtatott elenchus második kötete 1 9154)en jelent meg, és a manuscriptumok jegyzékét tartalmazza. Az elenchusok a kutatóknak bel- és külföldön egyaránt értékes segítséget nyújtottak és nyújtanak ma is. Az 1 791. év utáni iratanyaghoz és az 1915 után gyűjtött kéziratokhoz cédulakatalógusok állanak a kutatók rendelkezésére. Új korszak kezdődött a levéltár történetében az egyházi szervezetnek azzal az átalakulásával, amely 7952-ben történt. A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az addigi egyházkerületek helyébe kettőt, az addigi egyházmegyék (esperességek) helyébe 16-ot szervezett. Az addig fennállott egyházkormányzati testületek levéltárai ennek következtében befejezték azt a szerepüket, hogy a folyó közigazgatást segítsék. Lehetővé és egyúttal kívánatossá is vált, hogy ezek a levéltárak központi helyen őriztessenek. így alakult át az egyetemes egyházi levéltár olyan levéltárrá, amely most már a korább/ önkormányzati testületek (egyházi szervezetek levéltárait is őrzi, azoknak a korábbi egyházi intézményeknek az irattáraival együtt, amelyek szintén átadták munkakörüket újabban létesített egyházi munkaágaknak. Az újabb időben bekerült fondok közül az egyháztörténeti kutatás szempontjából a fontosabbak a volt egyházkerületek és egyházmegyék levéltárai. Ezeknek a rendezése és szakszerű elhelyezése megtörtént. Az átvett levéltári fondok régebbi anyagát általában már korábban jegyzékeitek A rendezés a meglevő jegyzékek alapján történt, a további anyag rendezése pedig aszerint az elv szerint, hogy a sorozatok tükrözzék az egyházi szervezetek működését: a közgyűlések funkcióját, a püspökök, illetve az esperesek hivatali tevékenységét, a számvevőszék, a törvényszék és a többi szerv munkáját. Az utóbbi évtizedekben a hivatalos iratanyagon kívül több jelentős és nagy terjedelmű írói hagyaték is a levéltár őrizetébe került. így Székács József püspök (+1 876), Zsilinszky Mihály akadémikus történetíró, hosszú ideig államtitkár és egyházpolitikus (+1925), Bruckner Győző történetíró, jogakadémiai
