A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Vető Béla: Evangélikus Országos Levéltár

dékán (+1962), Payr Sándor (+1938) és Kovács Sándor (+1942) egyetemi tanárok, egyháztörténészek tudomány- és művelődéstörténeti szempontból is fontos iratai. Az eredetileg mindössze a legfelső egyházi szervezet levéltáraként létrejött gyűjtemény így vált az evangélikus egyház központi levéltárává. Az ezzé kiépült Evangélikus Országos Levéltárat a művelődésügyi miniszter 1970-ben szaklevéltárrá nyilvánította. Ez a fejlődés Mályusz Elemér professzor fáradtságos, kiváló szaktudással és felelős ügybuzgósággal végzett munkájának az eredménye. 1947-től 1969 végéig volt a levéltár vezetője. 1970-1974 között Sólyom Jenő vezetette a levéltárat. 1975-től Vető Béla a levéltárvezető. A levéltárat a Magyarországi Evangélikus Egyház legfelső önkormányzati testülete, az Országos Egyház tartja fenn. A levéltár az Evangélikus Gyűjteményi Tanácson belül az egész hazai evangélikus levéltárügyet képviseli. A levéltár anyagának terjedelme 750 folyóméter. A legrégibb irat 1 357ből való. A Mohács előtti oklevelek száma 11. Az Archívum Generalis Ecclesiae (1379-1867) nevű fond részben a magyarországi evangélikus egyház legfelső testületének (egyetemes egyházi közgyűlések, egyetemes egyházi és iskolai felügyelő stb.), részben egyes gyűjtőknek (Ribay György lelkész, majd antikvárius 1 754-1 81 2, Schulek József lelkész 1 760-1 813, Gamauf Theophil lelkész 1 772-1 841, Jankovich Miklós műgyűjtő 1773-1 846 stb.) anyagából alkotott gyűjtemény. Egyháztörténeti szempontból különösen értékes forrásanyag a Schulek József-féle gyűjtemény, amely 36 kötetben tartalmaz 1 7. századtól a 19. század elejéig keletkezett iratokról, levelekről készült másolatokat. Ezekben egyházközségek, iskolák történetére, lelkészek életrajzi adataira vonatkozólag találhat a kutató számottevő anyagot. Fontosak az evangélikus egyházi iskolák működését tükröző, az ott folyó oktatást leíró, a tanulók létszámára, a tanulmányi eredményekre vonatkozó kimutatások, adatgyűjtések, feljegyzések. Ebben az anyagban nyert elhelyezést Luther Márton eredeti, sajátkezűleg írt végrendelete. A Magyarországi Evangélikus Egyetemes (ma: Országos) Egyház levéltára a zsinati iratokat, a közgyűlési, presbitériumi és bizottsági jegyzőkönyveket, az egyetemes egyház főjegyzőjének, iskolai felügyelőjének, valamint az egyetemes egyházi irodának regisztratúráit foglalja magában az 1 864. évtől napjainkig. A levéltár őrzi a bányai (1610-1952), a dunáninneni (1801-1952), a dunántúli (1599-1952) és a tiszai (1570-1952) volt egyházkerületek iratait. Meg kell említeni, hogy a Bányai Egyházkerület levéltári anyaga jelentős veszteséget szenvedett. A második világháború alatt az anyag jórészét vidéken helyezték el, éppen a háborús pusztítástól való megóvás érdekében. A különösen értékes 1 9. század közepe előtti anyag szinte teljesen megsemmisült. Csupán néhány egyházlátogatási jegyzőkönyv s lelkészavatási anya-