Forrai Attila - Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei III. 1970. október 31. - 1980. március 5. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 15. Levéltári segédletek 8. (Budapest, 2011)
Bevezető
Az MSZMP budapesti vezetése 1970 és 1980 között Rácz Attila - V. László Zsófia Az 1956-ban létrejött MSZMP budapesti szervezete az első pártértekezlet után 118 758 tagot számlált.1 A taglétszám az évek során folyamatosan nőtt: 1970-ben 188 867 fő volt, 1975-ben már megközelítette a 200 ezret, 1980-ban pedig meghaladta a 210 ezer főt. Ez az országos párttagság 25,8-28,5%-át tette ki, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a fővárosi párttagok aránya.2 1970 és 1975 között mintegy 33 000 új párttagot vettek nyilvántartásba, majd az 1980-as pártértekezletig évente átlagosan 7 000-et. A felsőbb pártszervek azonban nem voltak elégedettek ezzel az országos szintű folyamattal, mert úgy érezték, hogy a pártnak „a továbbiakban nem számszerűleg, hanem politikailag kell erősödnie”.3 Ennek érdekében az MSZMP KB 1972. november 14-15-ei határozatában szigorított a tagfelvétel rendjén, az éves növekedést a taglétszám 3%-ában maximálta, és meghatározta, hogy „főképpen az arra érdemes és alkalmas munkásokat, szövetkezeti parasztokat, műszaki értelmiségieket és fiatalokat” kell felvenni a párttagok sorába.4 A párt „megtisztulási folyamatának” következő lépése az 1976 során lebonyolított tagkönyvcsere volt. Mint azt az MSZMP KB 1975. október 23-ai határozatában kimondta: „mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tovább erősítsük a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, növeljük a párttagok aktivitását a szocialista építés soron levő feladatainak megvalósítására”.5 A tagkönyvcsere folyamán az alapszervezetekben minden egyes párttaggal beszélgetést kellett lefolytatni a párt ideológiájával való azonosulásáról, illetve tevékenységében való részvételéről. A beszélgetések következtében sokakat töröltek a pártnyilvántartásból. A budapesti pártszervezetnek a fenti utasítások különös gondot jelentettek, mert a főváros teljes lakosságán belül is egyre csökkent a munkások létszáma, míg a szellemi foglalkozásúak, az 1 Szenes Iván: A kommunista párt újjászervezése Magyarországon. 1956-1957. Kossuth, [Budapest], 1981. 247-250. o. 2 Az adatok 1970-ben az első félév végi, 1975-ben és 1980-ban a január 1-jei állapotot mutatják. A párttagság összetételéről és az újonnan felvettekről a PTO évente legalább egyszer jelentést adott a Bp. VB-nek, a Bp. PB pedig négyévente, a pártértekezletekre készült beszámolójában foglalta össze a fontosabb változásokat a PTO jelentései alapján. A pártértekezleti beszámolókat Id.: BFL Az MSZMP Budapesti Bizottságának pártértekezletei. (A továbbiakban: XXXV.1.a.2.) 5. őe. (1970. október 31-november 1.) 1/355-356. o.; uo. 6. őe. (1975. március 1-2.) 505-506. o.; uo. 7. őe. (1980. március 8-9.) 605. o. Az országos helyzetről az MSZMP KB-nak a pártkongresszusra készített beszámolójából tájékozódhatunk. MSZMP 1970. 24. o.; MSZMP 1975. 8. o. és A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának jegyzőkönyve. 1980. március 24-27. Kossuth, Budapest, 1980. (A továbbiakban: MSZMP 1980.) 9. o. 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1971-1975. Kossuth, Budapest, 1978. (A továbbiakban: MSZMP 1978a.) 389. o. 4 MSZMP 1978a. 390. o. 5 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1975-1980. Kossuth, Budapest, 1983. (A továbbiakban: MSZMP 1983.) 59. o. 11
