Hidvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium 1. 1861-1869 - Levéltári dokumentáció 11. - Levéltári segédletek 4. (Budapest, 2004)
Útmutató és forráskritikai megjegyzések
feltételezhetően az ő felesége, és valószínűleg azonos Roziwal Annával, de mivel aláírását így találtuk meg, meghagytuk a változatokat. Rusch János és Rusz János feltehetően egy személy, de problémás volta miatt külön szerepeltettük. Schirmbrandt A. aláírást nem találtunk, az iratokban egyértelműen Antal szerepel, de találtunk írásos forrásokban Schirmbrandt J. és Schirmbrand K. jelzést is. Feltételezhetjük, hogy egy személyről van szó, de mivel a forrásokat így olvastuk, meghagytuk három személynek. Schimonik Andráshoz azért mertük odavenni Schmrazik Andrást, mert az engedélyezési iratban Schimoniknak találtuk meg, az iktatókönyvben olvastunk Schmrazik Andrást. Schusbeck Pált akkor is így jelöltük, ha a terven csak a keresztnév szignóját, P.-t találtunk. Schüller Józsefet egy tételben találtunk (9704), de mivel az iktatókönyvben alatta-fölötte Paulheim József neve szerepel, feltételezhető, hogy elírás, és Schüller Istvánhoz soroltuk. Siems esetében, akinek csak keresztnév nélküli autográfját találtuk meg, kivételt tettünk, és külön mutatóztuk a Siems N. szignót, mivel ez csak iratban és nem autográfban található, bár valószínűleg egy személyről van szó. Thiel János autográf írás. Weidmann Samunak egyetlen szignált tervét így találtuk meg, ezért a keresztnevet ebben a formában tüntettük fel, zárójelbe téve a Sámuel- és a monogram-változatot. Volkmer Rajmund autográfja ebben a formában szerepel három terven is, de feltételezhető azonossága Volkner Rudolffal. Welser A. autográf írásmód. A tervek leírásáról általánosságban elmondható, hogy a tervlapon található német és magyar nyelvű adatsorokat egységesen magyarul közöltük. Az építész és az építtető keresztnevét, valamint a terület és utcaneveket is igyekeztünk egységesen megadni. Mivel az iktatókönyvek és az engedélyezési iratok általában magyar nyelvűek, a *-gal jelzett adatsorok esetében ragaszkodtunk a forrásokban szereplő írásmódhoz, melyből esetleg ellentmondások lehetnek például a keresztnév variációinak feltüntetésekor. így fordulhat elő, hogy pl. Lotz Ármin építészként ezen írásképpel, míg építtetőként Lotz Herman néven szerepel. A 11402 építési engedély-kérelemből 9076 esetében ismert az építési felelősséget vállaló mester neve. A legnagyobb számmal, 1149 beadvánnyal Hild József testvére, Hild Károly (1803-1887) szerepel. Nagyszámú építkezésére már Zakariás G. Sándor felhívta a figyelmet a Szépítő Bizottmány 1850 és 1860 közötti működését tárgyaló munkájában.9 Feltehetően kontároknak is szignált terveket, tehát olyanoknak, akik nem voltak céhtagok. Hild Károlyt 595 tétellel követi Gottgeb Antal, majd 510 építkezéssel Schusbeck Pál, míg közel ugyanannyival (506) szerepel Lohr János. A kor nagy építésze, az ötvenes éveiben járó Ybl Miklós 53 építkezéssel van jelen korszakunkban. Felhívjuk még a figyelmet az asztalosmesterekre, akik elsősorban boltkapuzatokat készítettek. Közülük a legfoglal koztatottabbak: Molnár Sámuel (66), Rosiwal Henrik (65) és Szabó József (46). A középmezőnybe Hikadi Antal (26) és Strohoffer István (23) sorolható szinte egyforma 9 Zakariás G. Sándor: Pesti építőmesterek munkássága 1850-1860. In Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Bp., 1954. 558. XV
