Hidvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium 1. 1861-1869 - Levéltári dokumentáció 11. - Levéltári segédletek 4. (Budapest, 2004)
Útmutató és forráskritikai megjegyzések
(1787-1841) már nem él, működik viszont három fia és két unokája. Megjelenik időszakunkban a harmadik generáció tagjaként ifj. Kauser János (1847-1925) és Kauser József (1848-1919). Alkot még korszakunkban önállóan, illetve Frey Lajossal társas viszonyban Kauser Lipót (1818-1877) idősebb János testvére és a harmadik fivér is István (1830-1905). Kauser I. Istvánt, Kauser Istvánt és Kauser I. írásmódot egy helyen mutatóztuk, viszont az adattárban benne hagytuk a különböző jelöléseket. A Limburszky Károly név feltehetően elírás, de az iktatókönyvben így szerepelt, míg az engedélyezési iraton Józsefként, ezért meghagytuk mindkét változatot. Itt is, és minden hasonló esetben előre vettük az iktatókönyv piros színű bejegyzését és zárójelben közöltük az engedélyezési irat információját, ha terv nem állt rendelkezésünkre. Stephani Lajos (Stephani L.) esetében Vadas Ferencnek tartozunk köszönettel a helyes változat kiválasztásáért. Linzbauer Fülöpnél Linzbauer Ph. az autográf, melyet Fülöpként írtuk le. Medek J. Vince nevét autográfban így találtuk meg. Hasonlóan Molnár Sámuel asztalosmesterét is, de iktatókönyvben és engedélyezési iratban Samuként is szerepelt. Marosich Dénes autográfja Marosich D., de a rövidítést feloldottuk, mivel egyértelmű volt. Az iratokban még Marossich néven is előfordult. Mamrák András autográf, de iktatókönyvi bejegyzésnél Endre is megtalálható. Neuschloss és fiai cég írásmódjánál Vörös Károlyra támaszkodtunk,7 8 de zárójelben feltüntettük az iratokban előforduló másik változatot is. Niki Ignác asztalosmester szignója Niki, míg ugyanazon a terven pecsétjén Nikel olvasható, az iktatókönyvben pedig Nicki az újabb változat. Nehrebetzky János autográf írásmód, iratban viszont a Nehrebeczky forma is megtalálható. Egy helyen szerepel az iktatókönyvben Nehrebeczky Pál, ami feltehetően elírás - mivel az építtető keresztneve is Pál -, de meghagytuk az iktatókönyvi bejegyzés adatát. Peklo (Pekló) András és Pelka Alajos (Pelka A.) azonosítása okozta talán a legnagyobb problémát. Véleményünk szerint két építőmesterrel állunk szemben. Peklo András autográfjában rövid o-val írja magát, iratban találtuk a hosszú ó-val írt változatot. Pelka Alajost így azonosítottuk, annak ellenére, hogy saját aláírását csak Pekla A. formában találtuk meg, de keresztnevét sikerült tisztáznunk az iratokból. A két szignó - Peklo András és Pelka Alajos - ugyan eltér egymástól, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a két személy esetleges azonosságát, illetve az átfedést sem. Akkor, amikor autográf nem áll rendelkezésünkre, a leggyakrabban használt nevet tekintjük etalonnak. Preisz (Preiss) György nevével csak az iktatókönyvekben találkoztunk, egyformán fordult elő mind a két változatban. Ráinits József autográf írásmód, a többi változat iratokban található. A Romotsa Sámuel forma szintén autográf. Rill Imre és Schomann Ferenc autográfja nem található, mert csak Rill és Schomannként szignálták közös terveiket, de mivel az összes írott forrásban egyértelműen Ferenc szerepel, mint Schomann keresztneve, ezért talán nem hiba ilyen formában azonosítani. A Rosiwal Henrik autográf írásmód. Rosiwal özvegye 7 Főleg Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp., 1979. 34-35. 8 Uo. 30-31. XIV
