Hidvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium 1. 1861-1869 - Levéltári dokumentáció 11. - Levéltári segédletek 4. (Budapest, 2004)
Útmutató és forráskritikai megjegyzések
építész adatsora, zárójelben az előforduló írásmódokkal. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a magánhangzók, pl. o-ó, á-e eltérő írásmódja az iktatókönyvben, engedélyezési iratban olvasható eltérő írásképből fakad [Benkó (Benko) Károly, Bárczy (Berczy) Imre, vagy Buzzi (Buzzy) Bódog]. Az azonosításhoz felhasználtuk a Művészeti lexikon6 és a korabeli címtárak adatait is. Ha egy építő bizottmányi számon két vagy több építész neve is előfordul, akkor mindegyiket feltüntettük. Abban az esetben, ha a terven és az iraton más építész neve szerepel, a terven látható nevet vettük előre, míg az iratban lévőt második helyen kerek zárójelben közöltük. Több darabból álló tervcsomagok esetében, melyek helyszínrajzot is tartalmaznak, és azt nem az építész szignálta, szerzőként külön felvettük a helyszínrajzot készítő személy nevét is. Több szerző esetében a neveket betűrendben soroljuk fel. A mutatóban is az ábécérendet követtük, a hátrébb következő építészeknél pedig utaltunk az első előfordulásra. Ekkor a névvariánsokat már nem közöltük, csak az elfogadott egységes változatot adtuk meg. Ha a forrásokban nem szerepelt az építész keresztneve, akkor nem közöltük a feltételezhető teljes nevet. Úgy gondoltuk, hogy a vezetéknév közlése és az építkezés helye elég információt szolgáltat az illető építész személyének meghatározásához (pl. Bernárdt, Bernardt [Győző], Örömy [József]), és így nem követhetünk el hibás azonosítást, mely látszólag több információt közöl, viszont könnyen téves következtetéseket eredményezhet. Csak akkor szerepel a keresztnév is a mutatóban, ha az ÉB anyagban legalább egy helyen előfordul (pl. Bárczy = Bárczy Imre, Bergh = Berg Károly, Kampferseck = Kampferseck József). Az adattárban ebben az esetben meghagytuk a forrásokban szereplő változatot, de egy helyen mutatóztuk. A forrásokban előforduló Bachmann l.-ről és Bachmann Károlyról például feltételezhető, hogy ugyanaz a személy, mégis meghagytuk a kétféle változatot. Általában arra törekedtünk, hogy autográf szerinti helyesírással adjuk közre az építészek nevét. így Benkó Károly nevét az általa írt formában Benkónak közöltük, de zárójelben ebben az esetben is megadtuk az iktatókönyvben szereplő rövid o-s változatot. Bergh Károly esetében Bergh és Bergh K. változatokat egy helyen mutatóztuk, de az adattárban meghagytuk a felsorolt variációkat. Csepele, Csepela István asztalosmester esetében az adattárban szerepel mindkét alak, de egy helyen mutatóztuk a változatok feltüntetésével, mivel autográf nem állt rendelkezésünkre a helyes írásmód kiválasztásához. Kapetz Károly esetében sem találtunk eredeti aláírást, csak iktatókönyvi bejegyzésekkel rendelkezünk, ezért a gyakrabban előforduló Kapetz változat mellett döntöttünk, feltüntetve a Kapecz alakot is, illetve a vezetéknév és keresztnév rövidítését is (Kapetz K.). Keller Ferenc nevénél mutatóztuk a Keller Fér., Keller Fr. és Keller F. szignókat, de meghagytuk ezeket az írásmódokat az adattárban, ha mégis két- vagy több személyt jelöl meg lehessen különböztetni. A Kauser-család építészeinek azonosításához felhasználtuk Vörös Károly munkáját.7 Korszakunkban a családfő Kauser József kőfaragómester 6 Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna - Genthon István, Bp., 1965. 1-4. kötet. XIII
