Hidvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium 1. 1861-1869 - Levéltári dokumentáció 11. - Levéltári segédletek 4. (Budapest, 2004)
Útmutató és forráskritikai megjegyzések
ÚTMUTATÓ ÉS FORRÁSKRITIKAI MEGJEGYZÉSEK Az építészek esetében filológiai azonosítást nem végeztünk. Annak a mesternek a nevét tüntettük fel az adattárban, akinek neve a terven szerepel, illetve az iktatókönyvben piros beírással olvasható. Az építkezésért felelősséget vállaló mester nem minden esetben azonos a terv szellemi tulajdonosával. (Ne feledjük el, hogy korszakunkban még él a céhrendszer, melyet csak az 1872. évi Vili. te. számolt fel.) Építészként jelöltük azokat a személyeket, akik a tervet aláírták. így az építész elnevezés lefedi az építész, építőmester, mérnök, kőművesmester, asztalosmester és egyéb foglalkozásokat. Vállalnunk kellett a hibás értelmezés, tévedés, félreolvasás kockázatát, hiszen nem lehetett elvégezni a 393 felmerült építész személyének azonosítását, akik 478 összefüggésben fordulnak elő az adattárban. Reméljük, hogy munkánk tévedései is arra buzdítják a korszakkal foglalkozó szakembereket, hogy ezeket a hibás értelmezéseket kutatásaik alapján korrigálják. Az építész ismeretlen címszó alatt mutatóztuk azokat a tételeket, ahol sem a terven, sem az iktatókönyvben, illetve az engedélyezési iraton sem találtuk az építész megnevezését. A 11402 tételből 2326 ilyen adatsorunk volt. Ez a szám elég magas, de ha fordítva szemléljük, akkor 9076 építkezés esetében ismerjük az építkezésért felelősséget vállaló mesterember személyét. A személynevek helyesírása nagy gondot okozott, mivel volt olyan eset, amikor minden forrás másféle változatot közölt. Még azt sem mondhattuk ki egyértelműen, hogy az építész aláírását tekintettük etalonnak, mivel saját nevük helyesírásában sem voltak következetesek (pl. Pan/Pán József, Czeh/Czéh József). Még nehezebb volt a helyzet az építtető nevének pontos leírásánál, ahol még kevésbé állt rendelkezésünkre autográf névírás. Az építészek nevének helyesírásánál Komárik Dénes mesterjegyzékét5 vettük alapul, de az építész mutatóban ebben az esetben is közöltük zárójelben a forrásokban előforduló névvariációkat. Az adattárban már nem jelöltük az eltéréseket, ott egységesen a Komárik Dénes által használt nevet adtuk meg. Ha a mesterjegyzékben nem szerepelt az építész, akkor a mutatóban a forrásokban szereplő írásmódot közöltük; első helyen a terven találhatót, zárójelben az iktatókönyvben, illetve az engedélyezési iraton olvashatót. Ha csak iratok álltak rendelkezésünkre - tervek nem -, akkor első helyen az iktatókönyv adatsorát, zárójelben pedig az engedélyezési iratét adtuk meg [pl. Schverdt (Benkó Károly)]. Az építész névvariációinak felsorolása végén zárójelben szereplő vezetéknév - keresztnév nélkül - a forrásokban csak vezetéknévvel feltüntetett építészt jelöl. A mutatóban egy név alatt szerepel az általunk egy személynek feltételezett 5 Komárik Dénes: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században. Pesti mesterek és mesterjelöltek. Építés- Építészettudomány 1971.4. füzet. 379-418. XII