Fehérné Bozsics Mária - Rácz Attila - Koltai Gábor: A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei 1948-1956 - Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 12. Levéltári segédletek 5. (Budapest, 2007)

Bevezető

*** Jelen kötetünk az MDP Budapesti Bizottsága négy legfontosabb vezető testületének üléseivel foglalkozik. A testületek rövid ismertetése előtt azonban érdemes az MDP központi szervezeti felépítésére, rövid történetére is kitérnünk, mivel ez a felépítés tükröződik az alsóbb szerveknél is." A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) országos szinten 1948. június 12-én egyesült hivatalosan.

3 A párt legfelsőbb szerve elméletileg a kongresszus volt, amely megszabta az MDP politikai irányvonalát, illetve - többek között - megválasztotta a neki felelős Központi Vezetőséget (KV). A pártalkotmány szerint két kongresszus között ez a szervezet vezette a pártot. Az elméletileg háromhavonta, a gyakorlatban rendszertelenül ülésező KV választotta meg a többi országos vezető testület tagjait.

4 A szervezeti szabályzat szerint a legfontosabb kérdésekben a KV döntött. A valóság azonban mást mutatott, az igazi hatalom és befolyás a KV által választott Politikai Bizottság és a Titkárság kezében volt. A Politikai Bizottság kéthetente ülésezett, tagjai irányították az operatív ügyeket két KV-ülés között.

5 1953-ig hat tagja (mindegyik titkársági tag is egyben) felügyelte 1953-ig a KV-osztályokat, ez biztosította számukra az ellenőrzést az állami és pártügyek intézése felett.

6 A Politikai Bizottság készítette elő a KV-üléseket, a KV szerepe tulajdonképpen csak a határozatok jóváhagyására korlátozódott. 1953-ig azonban mégsem ez a testület, hanem a hetente ülésező Titkárság hozta meg a legfontosabb döntéseket. Bár ezeket a Politikai Bizottság elé kellett vinniük, ez csak formaság volt, a titkársági rendelkezéseket ugyanis mindig elfogadták. A két testület hatásköre nem volt konkrétan meghatározva, működésük így nem is különült el egymástól egészen 1953 júniusáig.

7 Ekkor a KV nevezetes június 27-28-ai ülésén elfogadottak szerint a Titkárság addigi formájában megszűnt, helyette létrehozták a Központi Vezetőség Titkárságát, ami a Politikai Bizottság alárendeltségébe került. 2 Az MDP országos szerveinek ismertetését T. Varga György 2005-ben megjelent tanulmánya alapján mutatjuk be, ld. Az MDP Központi Vezetősége, Politikai Bizottsága és Titkársága üléseinek napirendi jegyzékei. 1. kötet, 1948-1953. Összeáll.: T. Varga György. Bp., 2005. Magyar Országos Levéltár. /Magyar Országos Levéltár Segédletei 18./ (a továbbiakban: T. Varga Gy. i. m.). 3 Ezzel befejeződött a két párt egyesítése, ugyanis alapszervezetektől felfelé haladva már korábban, 1948 májusában egyesültek az alsóbb szintű pártszervezetek. Az egyesítés és az MDP-idöszak kronológiájához Id. A szocializmus útján. Szerk.: Szabó Bálint. 2. jav. böv. kiad. Bp., 1982. Akadémiai Kiadó (a továbbiakban Szabó B. i. m.), illetve Rákosi Sándor: Az MKP és az MDP szervezeti felépítése 1944-1956. Bp., 1964. MSZMP KB Párttörténeti Intézete (a továbbiakban: Rákosi S. i. m.) 53. p. 4 A KV magas taglétszáma miatt sem lehetett operatív irányító testület. Az üléseket az MDP korai időszakában havonta, később egyre ritkábban hívták össze; előfordult, hogy fél év is eltelt két KV-ülés között. Ld. T. Varga Gy. i. m. 20-23. p. 5 A Politikai Bizottság kezdetben 14, majd 1951-1953 között 17 tagból állt, végül az 1954. május 24-30. között megtartott MDP III. kongresszusa után kilenc tagra csökkent létszáma. Ld. T. Varga Gy. i. m. 24-51. p. Ezt a feladatot a KV titkárai vették át a Politikai Bizottság 1953. július 15-ei határozata után. Ld. T. Varga Gy. i. m. 13. p. 7 „A Titkárság elvileg a folyó ügyekkel és a szigorúan konspirativ jellegű kérdésekkel, míg a PB a nagy elvi és politikai jellegű témákkal foglalkozott." T. Varga Gy. i. m. 10-11. p.