Fehérné Bozsics Mária - Rácz Attila - Koltai Gábor: A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei 1948-1956 - Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 12. Levéltári segédletek 5. (Budapest, 2007)

Bevezető

Azonban az 1953-ig fennálló Titkárság tagjai

8 sem voltak egyenrangú politikai felek, hiszen a KV tudta nélkül működött az ún. Honvédelmi Bizottság, amelynek három tagja volt az MDP igazi vezetősége a Sztálin halálát követő változásokig. Ez a három tag Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály volt. Az MDP országos vezető szervei közé tartozott továbbá a Szervező Bizottság (SZB). Ez a testület főként pártépítési, szervezési feladatokkal foglalkozott 1953. júniusi megszűnéséig. Kezdetben hetente kétszer, 1949-től hetente tartott ülésein a PB és a Titkárság határozatainak konkretizálását végezték, illetve ezen határozatok végrehajtásának ellenőrzését felügyelték. A már említett 1953. júniusi KV-ülésen a szervet megszüntették, feladatait javarészt az újonnan alakult KV Titkárság vette át. Az országos vezető szervek mellett fontos megemlíteni a KV osztályait, amelyek hatásköre lefedte az állam- és pártélet teljes területét, irányításuk pedig a PB hat tagja, illetve 1953-tól a KVtitkárok alá tartozott. Ezek az osztályok gyakoroltak ellenőrzést az alsóbb szervek apparátusa, így a Budapesti Bizottság megfelelő osztályai felett is.

9 Budapesten már 1948. május elején sor került az alapszervezetek, majd a kerületi szintű pártbizottságok egyesítésére. Az egész fővárosra vonatkozóan az egyesülés a május 29-ei nagy-budapesti pártszervezetek egyesítő konferenciáján fejeződött be.

10 A Budapesti Bizottság szervezeti felépítésével általánosságban az 1948. június 12-14. közötti egyesülési kongresszuson elfogadott MDP szervezeti szabályzat is foglalkozott, amely meghatározta a legfontosabb testületeket, illetve megállapította azok létszámát." A Budapesti Bizottság legfelsőbb szerve elméletileg a pártértekezlet volt, amelyen - többek között - megválasztották a vezető testületek (Pártválasztmány, Revíziós Bizottság) tagjait. 1948— 1956 között Budapesten öt pártértekezletet tartottak: 1948-ban, 1950-ben, 1951-ben (ekkor kettőt is), illetve 1954-ben. Az egyes értekezleteket a kongresszusok éveiben tartották (kivéve az 1950-est), és itt választották meg a kongresszusi küldötteket. A Politikai Bizottság ugyan 1956. március 3-án intézkedett egy 1956-ban összehívandó budapesti pártértekezlet kapcsán a küldöttválasztásról,

12 de az értekezlet megtartása végül elmaradt. Részint ezt pótolandó tartották meg 1956. május 18-án azt a budapesti nagy aktívaértekezletet, amelyen Rákosi Mátyás önkritikát gyakorolva elismerte saját felelősségét is a személyi kultusz következményeiért és a különböző törvénysértésekért.

13 Azonban az 1956-os év budapesti vonatkozású párteseményeit a továbbiakban nehéz rekonstruálni, ugyanis az 1956. október 30-ai, Köztársaság téri pártszékház-ostrom során az 1956-ban keletkezett iratok jó része odaveszett. 8 A Titkárság összetétele is többször változott 1948 és 1953 között, ld. T. Varga Gy. i. m. 14. p. Az MDP KV osztályairól és az MDP további országos szerveiről bővebben Id. T. Varga Gy. i. m., illetve Rákosi S. i. m. 10 Szabó B. i. m. 78. p. " A Magyar Dolgozók Pártja határozatai, 1948-1956. Főszerk.: Izsák Lajos. Bp., 1998. Napvilág Kiadó, (a továbbiakban: Izsák L. i. m.) 38-39. p. 12 MOL M-KS-276. f. 53/274. ő. e. Politikai Bizottság ülése, 1956. március 3. 13 Szabó B. i. m. 159. p.