Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Roessemann-Harmatta Gép- és Csőgyár Rt.

Roessemann - Harmattá Gép- és Csőgyár Rt.

XI 142/a-h 1939 - 1950

Terjedelem: 60 doboz + 12 kötet » 72 r. e. 7,50 ifm.

A vállalat 1939# október 3o-án alakult meg a Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt., valamint a Harmatta-féle Vashordó-, Tartány- és Csőgyár Rt. fúziója révén, 600.000 P alaptőkével. 1942. május 25-ig Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete - Harmattá Egyesült Gépgyárak és Csőmü Rt. néven működött, ekkor vette fel a cimben szereplő rövidített cégnevet. A gyár továbbra is a jogelődöktől átvett Bp. III. Római-fürdői gyártelepen működött.

Üzleti profilját továbbra is a jogelődök által gyártott termékek /mezei és erdei iparvasutak, teher- és személyvagonok, vasúti biztositó berendezések, nagy- és kisvasúti kitérők, sodronykötélpályák, vasszerkezetek, emelő-, rakodó- és szállító berendezések, vashordók, tartányok és csövek, továbbá hűtő- és jéggépek/ előállítása képezte.

Az ország területi növekedését, valamint a II. világháború kitörését követő konjunktúrát a vállalat alaposan kihasználta. Elsősorban az uj területek vasúti berendezésekkel történő ellátásába kapcsolódott be intenziven, de hozzájárultak a kitűnő üzletmenethez a MÁV, a Mátravidéki Erőmű, a nagy bányavállalatok részére teljesített, közvetetten háborús érdekűnek minősíthető szállítások is. A közvetlenül háborús célokat szolgáló termékek - puska gránátvetők, kézigránátvetők - gyártása csak 1944 második felében kezdődött meg. A háborús körülmények között a korábban számottevő export lényegében elveszítette jelentőségét. A törésmentesen és gyors ütemben felfutó forgalom magas üzleti nyereségeket eredményezett. Ez lehetővé tette a gyártelep területének növelését, több uj, korszerű műhely, valamint berendezés felépítését, illetve üzembehelyezését. Az 1939-1944.- 343 -