Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Roessemann-Harmatta Gép- és Csőgyár Rt.

évek . felfokozott termelési feladatait a vállalat a munkáslétszám állandó emelésével oldotta meg: 1939-ben 3oo, 1944-ben 45o fizikai dolgozót foglalkoztatott.

A gyártelep 1944. december 27-én szabadult fel, mondhatni minden háborús károsodás nélkül. Az 1945 első napjaiban meginduló termelés kezdetben csak a Vörös Hadsereg harcoló alakulatai részére végzett, főleg javitási munkákra szorítkozott, de 3-4 hónapon belül megkezdődött a hidak, valamint a vasúti közlekedés helyreállitását, újjáépítését szolgáló gyártás is. A szovjet jóvátételi szállítások 1945 második felétől kezdődően kötötték le a gyártási kapacitás egy részét, a fennmaradó - fokozatosan növekvő, 1947 végétől már kizárólagossá váló - szabad kapacitást a hazai piac foglalta le.

A 3 éves tervidőszak alatt /1947-1949/ a vállalatnál nagyarányú profiltisztítási folyamat indult meg, melynek eredményeként egyre inkább csak építőipari és szállitó berendezéseket gyártó üzemmé alakult át. A kisüzemek megszüntetését célzó gazdaságpolitikai koncepció értelmében 1949-ben a vállalathoz csatolták a Fonó Miklós Gép-, Bányaberendezés- és Fúrószerszámgyár Rt.-ot, a vasutfejlesztó Rt.-ot, valamint Rigó Károly gép- és mechanikai üzemét.

A munkáslétszám 1945-1949 között 35o főről közel 6oo főre emelkedett.

Az 1947.január 1-i forintmérleg szexint 7,2 millió Ft.alaptőkével működő Roessemann - Harmatta Gép- és Csőgyár Rt. már 1947-ben állami ellenőrzés alá került, miután a részvényeinek több mint 2o százalékával rendelkező anyaintézétét, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankot - a többi nagybankhoz hasonlóan - az 1947. XXX. t.c. értelmében államosították. Az 1948. március 26-án bekövetkezett - már kész tényeket rögzitő - hivatalos államosítás ellenére a vállalat 195o elejéig részvénytársaság maradt, tulajdonosa a Magyar és a Szovjet Állam volt: ez utóbbi - a volt német tőkéérdekeltség arányában - a részvényállománynak közel 5 százalékával rendelkezett.

195o-ben a vállalat teljes egészében a Magyar Állam tulajdonába került. Rövid néhány hónapon belül először Roessemann - Harmatta Csőgyár N.V., majd Roessemann Szállítóberendezések Gyára N.V.- 344 -