Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Láng L. Gépgyár Rt.

alakítás célja az volt, hogy a szükséges tőke biztosításával megteremtsék a folyamatos fejlesztés pénzügyi feltételeit. A részvénytársasággá való átalakítás ugyanakkor lényegében már előjátéka volt annak a koncentrációs folyamatnak, amely 1915-ben következett be a Hazai Gépgyár Rt. beolvasztásával®

A Hazai Gépgyár Rt. 1911-ben jött létre az Eisele József Kazán és Gépgyár, valamint a Magyar Sangerhauseni Gépgyár Rt. fúziója révén. E két utóbbi, a Láng Gépgyárral szomszédos gyártelepen működő vállalat, fennállása alatt jól együttműködött: szállított gyártmányaik az egyes ipartelepek létesítése alkalmával jól kiegészítették egymást. Az 1911.évi, Hazai Gépgyár Rt. néven történt öszszeolvadásuk is ebből a felismerésből fakadt.

A Hazai Gépgyár Rt. beolvasztásakor a Láng-gyár 5 millió K- ra emelte fel alaptőkéjét. A közvetlen szomszédságban lévő gyártelepek összevonása módot adott a Láng Gépgyárnak az adminisztráció központosítására, a versenyképesség fokozására. Átvette ugyanakkor a beolvasztott vállalatok profiljába tartozó termékek előállítását, gyártmányainak körét a kazánok, valamint a hazai mezőgazdaság fejlesztése szempontjából nagy fontossággal biró szesz-, cukor-, keményítő, stb. berendezések készítésére is kiterjesztette.

Az egyesített gyárak -normális termelési viszonyok között - kb. l3oo munkás foglalkoztatására voltak alkalmasak. Az I. világháború nyújtotta konjunktúra kihasználása érdekében ugyanakkor átmenetileg kb. 2ooo főre szaporították a munkáslétszámot. Az éjjelnappali üzemmel dolgozó gyár nemcsak a hadiipar számára fontos szerszámgépeket készítette, hanem a közvetlen hadicélokat szolgáló termékek előállításával is foglalkozott* Emellett bekapcsolódott a bosnyák vasutak, valamint a Délivasut Társaság mozdonyparkjának javításába is.

Az I* világháború utá^. a vállalat ismét a régi gyártmányokat kivánta feleleveníteni, de azok iránt az uj országhatáron belül kevés volt a kereslet, az exportot pedig a szomszédos államok különféle gazdasági rendelkezései nehezítették meg. Újszerű munkaalkalmat kínáltak viszont a szomszéd államok közlekedési vállalatai /főleg a szerb államvasutak/ számára végzett mozdonyjavitások, továbbá a tü- 194 -