Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Láng L. Gépgyár Rt.

zelőanyag és nyersolajhiányból eredően a félstabil gőzgépek, iránt megnyilvánuló nagy kereslet, izeknek az újszerű munkaalkalmaknak köszönhetően az 192o-as évek első felében bekövetkezett visszaesést 1925-1926-tól ismét fellendülés váltotta fel. Szerepe volt ebben természetesen a szilárd valuta, a pengő megjelenésének is.,

A pengőre való áttérés kapcsán, 1926. április 29-én az alaptőkét 1,5 millió P-ben állapitották meg.

Az 1929-1933.évi világgazdasági válság küszöbén még kb. looo munkást foglalkoztató vállalatot a krizis súlyosan érintette, forgalma a korábbinak l/3-ára csökkent. A nehéz helyzeten segítendő, a vezetőség uj gyártási ágakat vett fel a termelési programba. Mindenekelőtt, az üzemét beszüntető Wörner gépgyártól átvette a nyomdagépek gyártását, de behatóan foglalkozott a mezőgazdaság és a vegyipar igényeivel is. E téren különösen a Magyarországon addig nem gyártott konzervgyári berendezések előállítása hozott jelentős sikert. E kitűnő hatásfokkal dolgozó berendezések iránt a külföld is nagy érdeklődést tanúsított, lényegesen megnőtt az exportforgalom.

Az 193o-as évek végén a magyar gépipaii export jelentős részét a megerősödött Láng Gépgyár szolgáltatta: exportpiacai Európára, Eszak- és Dél-Amerikára, Kisázsiára, valamint a Közel-Keletre terjedtek ki. Megnövekedett anyagi erejének bizonyitéka az a pénzügyi tranzakció is, melynek eredményeként 1939-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal közösen, egy magyar pénzügyi érdekcsoport vezetőjeként visszavásárolta az Erste Brünner Maschinenfabrik A.G.-tól /Brünn/ a Rock gyár részvényeit. E manőver révén a Rock gyár ismét magyar vállalat lett, de a Láng Gépgyár és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltségébe került.

A II. világháború kitörését követően a vállalat termékei iránt rendkívül erős érdeklődés és kereslet nyilvánult meg. A legtöbb munkát az olajipari vállalatok, a vegyipari, cukoripari, textilipari gyárak és a nyomdák részére gyártott speciális berendezések, valamint a bányák és városok elektromos müveinek létesítéséhez és bővítéséhez szükséges gőzturbina- és gőzkazánrendelések adták. Ez utóbbiak közül különösen kiemelkedett a Budapest Székesfőváros uj mátravidéki erőközpontja részére készített három darab, egyenként 4o.ooo- 195 -