Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Hirmann Ferenc Fémöntöde-, Rézáru- és Vagonfelszerelési Gyár

Hirmann Ferenc Fémöntöde-. Rézáru- és Vagonfelszerelési Gyár XI 115/a-d 1928-1948/1950/

Terjedelem: 3o doboz 3,60 ifm.

Hirmann Ferenc 188o-ban hozta létre a vállalat magját képező műhelyt Bp. VII. külső dob-utca 37.sz. alatt. 1889/9o-ben a műhely a Bp. VII. Csányi u. 7/9. sz. alatti, Hirmann Ferenc saját tulajdonát képező házba költözött át.

Az eredetileg különböző rézáru cikkek /gőz-, légszesz- és vízvezetéki csapok és szerelvények, bor- és sörcsapok és szivattyúk, kuthengerek és szelepek/ gyártásával, horgany- és ércöntvény cimtáblák és betűk előállításával, sárgaréz-, érc- és horganyöntvény egyéb rendeltetésű megmunkálásával foglalkozó műhely a századforduló táján már mintegy 5o munkást foglalkoztatott. A későbbiek folyamán az üzleti profil háztartási és kertészeti cikkek, tűzoltókészülékek, vagonfelszerelési tárgyak gyártásával, továbbá kovácsolt és öntött vascsövek, zománcozott kádak, egészségügyi cikkek, fayence tárgyak kis- és nagybani eladásával bővült ki. A magáncégeken kivül egyre több megrendelés érkezett állami és más közületi szervektől, majd a hadseregtől is. A felfokozott keresletnek megfelelő gyártási kapacitás megteremtése érdekében a vállalat 1911-ben a Váci ut 117-119.sz. alatt létesített gyártelepre költözött át, ahol az 191o-es években már kb. 2oo munkást foglalkoztatott.

A Hirmann-cég exportpiacai sorában eleinte főleg Bulgária és Románia játszott jelentős szerepet, de a két világháború közötti időszakban több európai, valamint közel-keleti országgal növekedett az értékesitési terület.

A II. világháborús hadirendelések erősen felfokozták a- 151 -