Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Hirmann Ferenc Fémöntöde-, Rézáru- és Vagonfelszerelési Gyár

termelést: az 194o.évi 3oo főt kitévő munkáslétszám a háború végéig közel kétszeresére emelkedett. A harci cselekmények /a gyártelepet 1%4-ben ért borabakárok, a Budapest felszabadítása során keletkezett, belövésektől származó sérülések/ ugyanakkor érzékeny veszteségeket is okoztak: az épületkárokon túlmenően a gépekben, berendezésekben, kész- és félkész árukban, nyersanyagokban is jelentős volt a pusztulás,

A felszabadulást követően a vállalat kb, 15o főnyi munkáslétszámmal kezdte meg a termelést. A polgári célokra történő gyártás mellett a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia részére végzett jóvátételi munkák olyannyira megfelelő foglalkoztatást biztosítottak, hogy a munkáslétszám 1945 végétől 1947 közepéig átlagosan 25o főre, 1947 végéig pedig már 3oo főre emelkedett,

A Hirmann Ferenc Fémöntöde-, Kézáru- és Vagonfelszerelési Gyárat 1948-ban államosították, 1949.Junius 1-én egyesítették az Ulrich B.J, Bádog- és Ólomárugyár céggel, az igy létrejött vállal it az “Ulrich" Fémszerelvényárugyár nevet vette fel. Később a cégszövegből kimaradt az "Ulrich" név, és mint Fémszerelvényárugyár működött 1964-ig, amikor vidékre telepitették. Elhagyott budapesti gyártelepét /Váci ut 117-119/ az 1965. január 1-én létrejött "Elzett" Fémlemezipari Müvek vette át egyik gyáregysége, a Zár- és Lakatgyár részére.

Értékesebb állagok: Ugyvezetőség; Személyzeti és munkaügyi osztály.

Ügyvezetőségi iratok XI 115/a 1934-1948/1949/

Terjedelem: 7 doboz

1.do boz Vezetőségidértekezletek

Gyárvezetőségi együttes ülések jegyzőkönyvei

Művezetői konferenciák jegyzőkönyvei Gyári értekezletek jegyzőkönyvei

0,84 ifm.

1945-1949

1948-1949

1947-1949- 152 -