Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Graepel Hugó Betéti Társaság Malomépítészet, Gép- és Rostalemezgyár

Graepel Hugó Betéti Társaság Malomépitészet. Gép- és Rostálemezgyár XI 112/a-e 1894-1949/1955/ Terjedelem: 8 doboz + 14 kötet »22 r.e. 1*14 ifm. A vállalatot 1882-ben alapította Brogle József, a gains­­boroughi /Anglia/ Marshall-gépgyár egyik társtulajdonosának veje. A Bp. V. Fegyvergyár u. 4. sz, alatt berendezett gyártelepen kisebb mezőgazdasági gépeket készítettek és javítottak. 1885/86-ban a gyár­telepet Bp. V. Külső Váczi ut 46. sz. alá helyezték át. Brogle Jó­zsef 1886-ban meghalt. Az angol Marshall-gépgyár ugyanezen időben képviseletet is tartott fenn Budapesten. A képviseletet 1886-ban Graepel Hugó, egy szintén 1882-ben létrehozott gazdasági gépkereskedő és gépjaví­tó üzlet tulajdonosa vette át Graepel Hugó Gépgyára Marshall, Sons and Co. magyarországi vezérképviselete cégnév alatt. 189o-ben Graepel megvásárolta a Külső Váczi utón lévő Brogle-féle gyártelepet és sa­ját, addig Bp. VI. Podmaniczky u. 16. sz. alatt működő üzemét is oda költöztette át. Az uj telephelyen való berendezkedést követően az üz­leti profilt malomgépek, gabona- és daratisztitógépek gyártásával, továbbá teljes malomfelszerelési munkák elvállalásával bővitették ki. A gyorsan fejlődő üzem az 189o-es évek derekán már kb. 4oo munkást foglalkoztatott, termékeinek jelentős részét Ausztriába és Romániába exportálta. A századfordulótól az I. világháború kitörésé­ig eltelt másfél évtizedben - a gyártási folyamatok racionalizálásá­ból eredően - lecsökkent a foglalkoztatott munkások száma, évi átlag­ban kb. 2oo fő körül mozgott. Időközben - 19o7.november 3o-án - megszűnt a cég egyéni jellege. Marshall Louis - mint kültag - 30.000 fontot fektetett a vál­lalkozásba, amely az időtől kezdve Graepel Hugó Betéti Társaság Ma­- 137 -

Next

/
Thumbnails
Contents