Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Graepel Hugó Betéti Társaság Malomépítészet, Gép- és Rostalemezgyár

lomé pitó szét, Gép- és Rostalemezgyár cégnév alatt folytatta tevékenységét.

Az I. világháborút követően, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a magyar malomipar is elvesztette addig vámokkal védett piacát és válságos helyzetbe került: az uj országhatárokon belül maradt malmok optimális esetben is csak mintegy 5o százalékban tudták kihasználni őrlókapacitásukat. A malmok részéről jelentkező visszafogott kereslet hatására a Graepel-cég is kénytelen volt munkáslétszámát csökkenteni, amely az államosításig eltelt három évtized alatt évi átlagban már csak loo-15o fő körül mozgott. Súlyos pénzügyi gondokat okozott Marshall Louis 1924-ben történt kiválása is. Az ekkor kivont 30.000 fontsterling tőke szinte a csőd szélére sodorta a vállalatot, csak komoly erőfeszítéssel sikerült a bukást elkerülni.

1928. március 17-én uj telephelyre, Bp. X. Szlávy u. 2o-3o. sz. alá költözött a gyár. Az áttelepítés egy már 1915-ben megkezdődött, de a háborús események, majd a súlyos gazdasági helyzet által elodázott folyamat végére tett pontot. Az uj telepen a gyártmányok választékát is kibővítették, több mint 300 féle termék hagyta el az üzemet. 1935-től fokozatossá vált a fellendülés. A legkeresettebb termékeket a "RexM vetómagtlsztitó gépek, a “Buffalo" és "Sikszita" malomipari gépek, továbbá a különféle perforált és rostalemezek ké- ~ pezték. Jelentős kooperációs kapcsolatot épitett ki a vállalat a Ganz-gyárral, valamint a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde céggel. Változatlanul fontos üzletág maradt a malmok felszerelése, valamint a különféle javítási munkák. 194o-1944 között számottevő volt a Törökországba irányuló vetómagtisztitó gép export.

A felszabadulást követő években a Graepel-cég több száz vetómagtisztitó gépet szállított jugoszláv jóvátételre. A hagyományos cikkek gyártásán kivül gyapottisztitó gépek készítésével is kísérleteztek. A vállalatot 1949 decemberében államosították, egyúttal - önállóságát elveszítve - az Első Magyar Gazdasági Gépgyár /EMAG/ gyáregysége lett. 195o májusában visszanyerte önállóságát, kivált az EMAG szervezeti keretéből és Malomgépgyár cégnevet vett fel.

E néven működött 1963.július 1-ig, amikor a több vállalat összevo- 138 -