Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

"ELZETT" Vasárugyár Rt.

"Elzett" Vasárugyár Rt.

XI lo8/a~h 1919 - 1948

Terjedelem: lo9 doboz 12,83 ifm.

László Zoltán 1919-ben érkezett Pilsenből Győrbe és sógora, Kallós Ernő pénzügyi támogatásával "László Zoltán Fémárugyár" néven üzemet alapított Győrben. A kereskedelmi iroda Budapesten működött. A súlyos gazdasági viszonyok között a vállalkozás igen nehezen indult és csak úgy tudott fennmaradni, hogy Kallós Ernő hosszabb időn keresztül hitelek folyósításával, valamint gépek vásárlásával segítette sógorát. A pénzügyi támogatás fejében Kallós bizalmi emberei ellenőrizték a cég működését, irányították üzletpolitikáját.

Kezdetben kisiparilag termelhető vasárukat állítottak elő, később azonban Kallós Ernő kezdeményezésére - rendszeres gyártási program alapján - bútorzár és épületzár készítésére állították át az akkorra már modern gépekkel felszerelt gyárat. Maga az "ElzettK védjegy /LZ ■ László Zoltán nevének kezdőbetűi/ is Kallós ötlete volt, az ő Javaslatára Jegyezték be.

1929-ben a formailag László Zoltán tulajdonában lévő "Lász® ló Zoltán Fémárugyár" fizetési válságba került. Kallós Ernő, kihasználva sógora szorult anyagi helyzetét, nem segített a vállalat talpráállításéban, hanem azt most már formailag is megszerezte magának; az általa 1929-ben létrehozott "Elzett" Vasárugyár Rt. kizárólagos tulajdonába került, az induló alaptőkét 15o.ooo P-ben állapították meg. A gazdasági világválság évei alatt a vállalat belföldi piaca erősen összezsugorodott, igy a kivitelre - mely főleg a balkáni államokba irányult - helyeződött át a hangsúly. 1935-től kezdve a belföldön is Javultak az értékesítési viszonyok, az export azonban továbbra is nagy szerepet Játszott a vállalat életében: a kitűnő- lol -