Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

"ELZETT" Vasárugyár Rt.

hírnévnek örvendő "Elzett" védjegyű gyártmányok az öt kontinensre kiterjedő exportpiacon teljes sikerrel állták a versenyt a konkurrenciával.

Az 193o-as évek közepétől Javuló foglalkoztatás következményeként a vállalat fokozatosan felszámolta a győri gyártelepet és Budapestre települt át, ahol a XIII. Bencze u. 1-5 sz. alatt fekvő több, újonnan megvásárolt gyári telken rendezkedett be. A munkáslétszám is állandóan nőtt, 1939-ben elérte a 3oo főt. A háborús konjunktúra hatására a vállalat 1944-ben már 75o munkást foglalkoztatott.

A vállalat a II. világháborút csekély anyagi károsodással vészelte át. Az 1945. áprilisi l6o fős induló munkáslétszám rohamosan emelkedett, 1947-ben már kb. looo munkást foglalkoztattak.

Az 1947. január 1-i forintmórleg szerint 4,467.000 Ft. alaptőkével dolgozó vállalat államosítására 1948 márciusában került sor. Az államosítást követően a vállalat 1964. december 31-ig Elzett Vasárugyár néven működött. 1965. január 1-én egyesült a több vállalatból már korábban megalakult Fémlemezipari Müvekkel: ez időtől kezdve Elzett Fémlemezipari Müvek cégnév alatt működik.

Értékesebb állagok: Ugyvezetőség; Kereskedelmi és szállítási osztály; Pénzügyi és könyvelési osztály.

Közgyűlési Íratok XI lo8/a 1929 - 1947

Terjedelem: 1 doboz 0, 04 ifm.

1.doboz Közgyűlési jegyzőkönyvek 1929-1947

Közgyűlési iratok: meghivók, határozatok,

jelentések 1933-1944

lo2