Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Bevezetés

gának 38,9 százaléka /18 8o4 fő/ mindössze 8 gépgyárban, a vas-,fémgépipari gyárak 2,5 százalékában nyert alkalmazást,

A fővárosnak az ország gazdasági életében betöltött rendkívül fontos szerepe továbbra is egyértelmű maradt; az 191o-es évek elején Budapesten összpontosult az ország vas-és fémipari üzemeinek 82 százaléka, gépgyártó vállalatainak 67 százaléka. Az üzemek számát tekintve tehát lényegében változatlan maradt a századfordulóra már kialakult arány, A munkáslétszám esetében azonban változott a kép: a koncentráció fokozódásának eredményeként az I,világháború előtti években már a fővárosban dolgozott az ország vas-, fém- és gépipari munkásságának 69 százaléka. És ha csak magát a gépgyártást vesszük figyelembe, a koncentrációnak még magasabb fokával találkozunk; az I,világháborút megelőző esztendőkben Budapesten összpontosult az ország gépgyári munkásságának 78 százaléka, és a budapesti gépgyárak .szolgáltatták a magyarországi gépgyártás termelési értékének 82 százalékát. A $ főváros súlyának ilyen mértékű megnövekedésében már jelentős része volt az elővárosi ővezet ipari bekapcsolódásának, az ott települt gyári negyedek kialakulásának, tehát a gyáripari vonatkozásban megszülető Nagy- Budapestnek,'

Az I.világháború idején hadirendelésekkel bőven ellátott vas-, fém- és gépipar 1918-at követően nehéz helyzetbe került. Hanyatlását a főváros-centrikusság következtében nem elsősorban az ország területi csökkenése, az üzemeknek a szomszédos országokhoz való kerülése okozta, hanem a politikai, társadalmi változásokkal bonyolult kölcsönhatásban lévő, és a gazdasági élet régi kereteinek felbomlásában, a súlyos anyaghiányban, a szállítási és értékesítési lehetőségek nyomasztó lerom - lásában, a gyakori üzembeszüntetésekben megmutatkozó gazdasági dezorganizáltság váltotta ki. A visszaesés mértékét jól érzékelteti, hogy a budapesti vas- és fémiparban 1921-ben - 191o-hez viszonyítva - 14 százalékkal, a gépgyártásban pedig közel 39 százalékkal kevesebb gyár működött.

A magyar gyáripar - és benne a vas-, fém- és gépipar - zilált viszonyainak rendeződése, az érdemi munka megindulása kb. 1921- re tehető. A világgazdasági válság kitöréséig eltelt közel lo esztendő alatt a budapesti vas-fémipar vállalatainak száma /1921-148 válla- 5 -