Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

III. A peremkerületek 1950-ig

A képviselőtestület ülésein a bíró elnökölt. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendeletben állapította meg. A képviselőtestület végrehajtó szerve az elöljáróság. A községi elöljáróság nagyközségekben a bíróból és helyetteséből, legalább négy tanácsbeliből, a pénztárnokból, a községi jegyzőből, a közgyámból és a rendes községi vagy körorvosból állt. A rendezett tanácsú, illetve megyei várossá fejlődött települések kívül álltak a járási szervezeten, közvetlenül az alispán hatósága alá tartoztak. Az alispán a vármegye első tisztviselője, a megyei tisztviselői kar főnöke volt. Az alispán hajtotta végre a vármegyei testületi szervek (törvényhatósági bizottság, kisgyűlés, közigazgatási bizottság) határozatait, és intézkedett minden olyan kérdésben, melyek nem voltak ezen szervek hatáskörébe utalva. A községek igazgatásával kapcsolatban is több hatásköre volt, pl. ő hagyta jóvá a községek költségvetéseit és vizsgálta felül a zárszámadásaikat, valamint másodfokú hatóságként járt el a rendőri kihágási ügyekben. (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispáni iratait, valamint a többi megyei szerv anyagait — mint említettük — a Pest Megyei Levéltár őrzi.) A rendezett tanácsú városok belügyeikben szabályrendeletet alkothattak, önállóan határozhattak és intézkedhettek. Elsőfokú igazgatási és gazdálkodási jogkörben járhattak el, azaz a kis- és nagyközségeket megillető jogokon kívül a helyi igények szerint elláthatták a piaci, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi rendészeti teendőket, dönthettek iparügyekben és a gazda és cselédei közti vitákban. Az 1877:XX. tc, az 1885:VI. tc. és az 1886:VII. tc. értelmében gyámhatósági joguk is volt. Az önkormányzati jogokat a városokban a képviselőtestület gyakorolta. A testület létszáma 48-nál kevesebb és 200-nál több (1929-től 60-nál kevesebb és 120nál több) nem lehetett, felerészben — csakúgy mint a kis- és nagyközségekben — a legtöbb adót fizetőkből (virilisták) állt. Közgyűléseiken a polgármester elnökölt. A képviselőtestület végrehajtó szerve a testület által választott városi tanács volt. A tanács a polgármesterből, a rendőrkapitányból, a tanácsnokokból, a főjegyzőből, a főügyészből, az ügyészekből, az árvaszéki ülnökből, a pénztárnokból, a levéltárnokból, az orvosból és a mérnökből állt. Az 1929:XXX. tc. megszüntette a városi tanácsot, melynek hatáskörét a polgármester vette át. A polgármester így egyszemélyben volt a város vezetője és tisztviselőinek és alkalmazottainak főnöke, tulajdonképpen azt a szerepkört töltötte be, amit a főszolgabíró látott el a kis- és nagyközségek esetében.