Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

III. A peremkerületek 1950-ig

A peremkerületek közül — mint fentebb említettük — hét település emelkedett rendezett tanácsú, illetve megyei városi rangra: Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest és — közvetlenül az egyesítés előtt — Csepel. (Részletesebben lásd a fejezet végén lévő adattárat.) A peremterületi községek és városok levéltárunkban őrzött anyaga a helytörténeti kutatás számára gazdag forrásértékű, de a gondatlan őrzés és a sokszor szakszerűtlen selejtezések következtében meglehetősen hiányos. A peremkerületi települések múltjának legfontosabb dokumentumai a képviselőtestületi jegyzőkönyvek, melyek szerencsére majdnem mindegyik város, illetve nagyközség esetében fennmaradtak. Ezek tartalmazzák a legtöbb adatot a települések múltjára vonatkozóan, hiszen minden lényeges ügy a képviselőtestület elé került. Forrásértékben elmaradnak ezektől a — csak esetlegesen fennmaradt — tanácsülési jegyzőkönyvek, melyekben a maga hatáskörében eljáró városi tanács, vagy községi elöljáróság határozataira vonatkozóan csak szűkszavú bejegyzéseket találunk. A közigazgatási iratok csak töredékesen kerültek a levéltár- őrizetébe. A legtöbb esetben két fő iratsorozatot különítettek el, az egyik az általános közigazgatási iratok, a másik pedig a bizalmas vagy elnöki iratok, melyekbe a település polgármesterének vagy jegyzőjének jellegüknél, tárgyuknál fogva külön kezelt iratait sorolták be. Ezen kívül egyes helyeken elkülönítettek építési, lakásügyi, rendőri stb. iratsorozatokat és különféle nyilvántartásokat (pl. iparlajstromok, sorozási lajstromok, népmozgalmi nyilvántartások stb.). Külön említést kell tennünk azon iratanyagokról is, melyek nem tartoznak a peremkerületi városok és községek fondjaiba, ám ezen települések történetét kutatók számára igen fontos források. Első helyen említhetjük az ezen települések szabályrendeleteinek (1872-1949), valamint az itt működött egyesületek alapszabályainak gyűjteményeit (1878-1949), de máig kiaknázatlan forráscsoportot képez a peremvárosok és községek földadó, földmérési, kataszteri iratainak gyűjteménye is (1907-1954). Az alábbi adattár részletes tájékoztatást nyújt a levéltár őrizetében lévő, 1949:XXVI. tc. értelmében Budapesthez csatolt városok és községek legfontosabb közigazgatási adatairól, illetve fennmaradt iratairól. Rendezett tanácsú (1929-tól megyei) városok Budafok. 1714-ben még a ráckevei uradalom része volt. Maga a község 1739-ben jött létre. A település neve 1886-ig Promontor volt, 1819-ben átmenetileg Promon-