Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

Ezen kívül néhány kisebb peremvárosi vízmű anyaga is megtalálható. A Wekerle Állami Munkástelep Vízművét a Pénzügyminisztérium alapította 1909-ben. Kispest, Pestszenterzsébet és Csepel egy részét is ellátta vízzel. Iratanyaga 1948-ig terjed, amikor a Fővárosi Vízművekhez csatolták. Jelentékeny anyagot hagyott hátra az Újpesten működő Ister Magyar Vízmű Rt. is 1907-től 1950-ig. Kisebb menynyiségű és jelentőségű iratok maradtak fenn Csepel község és Budafok vízműveiről. A csatornázást 1945 előtt az illetékes polgármesteri ügyosztályok és a kerületi elöljáróságok intézték. A Csatornázási Műveket 1945-ben hozták létre, a levéltárba csak az 1947. évi és az 1950-1953. évi titkos ügykezelésű (TÜK) iratok töredéke került. Budapest gázellátása 1910-ben az Altalános Osztrák-Magyar Légszesz Társulat megváltása útján került a főváros kezelésébe. Budapest Székesfőváros Gázműveinek iratanyaga ettől az időponttól maradt meg, az elődvállalat iratai nem kerültek a levéltárba. 1949-ig az igazgatóság, a személyzeti osztály és a műszaki osztály iratai tesznek ki nagyobb mennyiséget. 1949-ben községi vállalattá alakult. 1951ben a termelő és a szolgáltató üzemágat két külön vállalatra választották szét. Iratokat a levéltár 1969-ig bezárólag vett át. Az áramszolgáltatást 1893-1914 között két magánvállalat látta el. A főváros 191 l-ben határozta el ezek megváltását és saját erőmű építését. Az építést a Gázművek keretén belül intézték 1914-ig, amikor a közgyűlés megalapította Budapest Székesfőváros Elektromos Műveit. Ugyanebben az évben került sor a Magyar Villamossági Rt., 1918-ban pedig a Budapesti Villamossági Rt. megváltására. Ettől kezdve a város egész területén az Elektromos Művek látta el a szolgáltatást. Az elődvállalatok közül csak a Magyar Villamossági 7?í-nek maradt fenn jelentéktelen töredékanyaga. Az Elektromos Müveknek nagy terjedelmű anyagát őrizzük, amely azonban csak töredéke, bár fontos része a cég által termelt iratanyagnak. Gerincét az igazgatóságnak a tanácsi-polgármesteri ügyosztályokkal 1944 előtt folytatott levelezése alkotja. Megvannak a vállalat megalakulásával, a kelenföldi erőmű építésével kapcsolatos iratok, a vezérigazgatói jelentések (1925-1947), a vezérigazgatói levelezés töredékei, továbbá vegyes műszaki, beruházási, gazdálkodási és személyzeti iratok, az üzemi bizottság 1945-1950. évi jegyzőkönyvei. A főváros pénz-és hitelintézeteket is létrehozott. Saját bankját, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt-t 1928-ban alapította. Fennmaradtak a bank közgyűlési és igazgatósági üléseinek jegyzőkönyvei (1928-1948, hiányos), az üz-