Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

lettelekkel, intézményekkel való levelezés (1944-1948), az export-import ügyekkel kapcsolatos levelezés (1940-1944), az ügyészi és a személyzeti iratok, és a pénzintézet érdekeltségi körébe tartozó egyes vállalatok közgyűlési iratai. A Budapesti Kisipari Hitelintézet elődjét, a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetet 19lóban alapította a főváros, a kisipar és a kiskereskedelem támogatására. 1923-ban alakult részvénytársasággá. Fennmaradtak a közgyűlési iratok 1944-ig, az igazgatósági ülések jegyzőkönyvei (1936-1947), a végrehajtó bizottság jegyzőkönyvei (1924-1936), a személyzeti iratok, valamint mérlegek, üzleti jelentések. A Vásárpénztár Rt-i6\ csak töredékek vannak, a tiszti ügyészség anyagában viszont megtalálhatók a vásárpénztári panamáról az 1920-as években folytatott vizsgálat aktái és a felszámolási iratok A kereskedelmi és élelmezési vállalatok közül említésre méltó anyag a Községi Elelmiszerárusító Üzemtől, valamint a Községi Lóhúsüzemtől maradt fenn. A gyógyfürdő- és idegenforgalmi vállalatok közül jelentékeny a Szent Margit Gyógyfürdő Rt. anyaga, a Gellért Fürdő és Szállónak csak építési tervrajzai maradtak meg. Rendőrségi iratok Az 1872:XXXVI. tc, a városegyesítési törvény úgy rendelkezett, hogy a rendőrségi ügyek végleges törvényi rendezéséig a főváros rendőri közegei közvetlenül a belügyminiszter hatósága alá tartoznak. Ez az állami rendőrség köteles végrehajtani a fővárosnak a helyi rendészeti ügyekre vonatkozó szabályait és határozatait. A rendőrség végleges helyzetét és hatáskörét azután az 1881:XXI. tc. lényegében ugyanígy szabályozta. A Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség élén a főkapitány állt, s a szervezet központi hivatalra (főkapitányság), kerületi kapitányságokra és kirendeltségekre tagolódott. A fővárosi rendőrség hatáskörét a későbbiekben kiterjesztették Újpestre és Rákospalotára (1889), Pestszenterzsébetre, Kispestre, Pestszentlőrincre (1912), valamint Csepel (1916) területére is. 1919-ben azután országosan egységes szervezettel bíró állami rendőrséget hoztak létre, s a már korábban is államosított budapesti rendőrséget ebbe osztották be. A fennmaradt iratanyag rendkívül töredékes, zömét azok az iratok alkotják, amelyeket 1919-ben a megszálló román csapatok magukkal vittek Romániába, és csak 1956-ban adtak vissza. A két háború közötti időszakból származó iratanyag