Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

helyiérdekű vasutak esetében, amelyek részvényeinek többsége vagy egésze szintén aííSZATírtulajdonába került. A következő években átvette a Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat, a Budai Hegypályát (Sikló), a Fővárosi Autóbuszüzemet. 1933-ban megvásárolta a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. (BHÉV) részvényeinek 76%-át. A BSZKRT iratanyaga felöleli a közgyűlési jegyzőkönyveket (1924-1949), az elnöki bizalmas iratokat (1930-1949), az igazgatósági ülési jegyzőkönyveket (19221949), a végrehajtóbizottság és a felügyelőbizottság jegyzőkönyveit, az üzempolitikai bizottsági iratokat (1936-38), az okmánytári iratokat, a polgármesternek a vállalathoz intézett végzéseit, határozatait, a vezérigazgatói, igazgatói ügyvezetőségi levelezést, a körözvényeket és rendeleteket. Nagy mennyiségben maradtak fenn a jogügyi, a személyzeti és munkaügyi, a műszaki és a forgalmi osztály iratai, valamint pénzügyi-könyvelési akták. Értékes statisztikai anyagot tartalmaznak a statisztikai- és üzemellenőrzési osztály iratai. Az anyagot a villamosközlekedésre vonatkozó sajtócikk-gyűjtemény egészíti ki az 1898-1949. évekből. A BSZKRT érdekkörébe került kisebb vállalatoknak többnyire töredékes anyaga maradt fenn. Közülük a BHÉV anyaga tesz ki aránylag jelentős mennyiséget, de ez is nagyon hiányos. 1949. szeptember 30-ával a BSZKRT-t megszüntették, és az egyes üzemágaknak megfelelően önálló községi vállalatokra tagolták, amelyek tanácsi vállalatokként működtek tovább. Ezek közül jelenleg csak a Fővárosi Villamosvasút Vállalat iratai (1949-1965) vannak levéltárunkban. A Székesfővárosi Vízművek iratanyaga a kommunális vezetékes vízszolgáltatás kezdetéig, 1868-ig nyúlik vissza. A Vízvezetéki Iroda, majd a Vízművek Igazgatósága 191 l-ig a Mérnöki Hivatal keretében működött, ennek megszüntetése után önállósult, és ún. közigazgatási üzem lett. 1930. január 1-től alakult át önálló vagyonkezelésű üzemmé. 1949-től községi, majd tanácsi irányítású vállalatként működött tovább. Fennmaradtak a vezérigazgatói iratai (1935-1948) és az üzemi választmányi jegyzőkönyvek (1934-1949). Nagyjából csonkítatlanul megvannak az 1926-1932 között végrehajtott rekonstrukció külön kezelt iratai is. A vízvezetéképítésre, vízellátásra és az üzem személyzetére, működésére vonatkozó ügyviteli iratokat 1924-ig egységes rendszerben irattározták. 1925-től áttértek a tárgyi szempontú irattározásra, ettől kezdve hiányoznak a levéltári anyagból a vízfogyasztási és a pénzügyi iratok. A közgyűlés Üzempolitikai Bizottsága számára 1936-ban készült anyagok elsőrendű forrásként szolgálnak az üzem történetére. Egyébként az iratanyag egésze erősen selejtezett. A tanácsi irányítás korszakának iratait 1975-ig vette át a levéltár.