Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

1913-ból fennmaradt jegyzőkönyvei az ügy iktatószámát, rövid tárgymegjelölését és a határozatot tartalmazzák. Az 1930-as években megszervezett, a polgármester által kinevezett vezető mellett csupán véleményezési joggal bíró üzemi választmányok jegyzőkönyvei több irategyüttesben is megtalálhatók: az üzemek saját iratai között, a Számvevőség, valamint a Számszék anyagában. (Az üzemi választmány megalakítását az 1934. évi fővárosi törvény rendelte el a nem kereskedelmi társaság formájában működő üzemeknél, tagjait a közgyűlés küldte ki.) Az Üzempolitikai Bizottság (a közgyűlés küldte ki, feladata a döntések előkészítése volt) jegyzőkönyvei 1936—1938-ból maradtak fenn. Az üzemek jogi és peres ügyeiről tájékoztat a tiszti ügyészség állagaiban őrzött sok dokumentum. A fennmaradt közüzemi iratok közül a legkiterjedtebb, legsokrétűbb a közlekedési vállalatok anyaga. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT) a főváros 1922 decemberében hozta létre. Alapját az a villamoshálózat képezte, amelyet a főváros a korábbi területhasználati szerződések alapján megváltott a közúti vasúttársaságoktól. A levéltár az 5SZA7?relődvállalatainak is gazdag anyagát őrzi. Az 1878-ban megalakult Budapesti Közúti Vaspálya Társaság igazgatósági üléseinek jegyzőkönyvei 1894—1918-ből vannak meg. Ezen kívül nagy mennyiségű okmánytári, műszaki és személyzeti irata maradt meg. Fennmaradt egyik elődjének, a Budai Közúti Vaspálya Társaságnak az anyaga is A másik nagy elődvállalat a Budapesti Városi Villamos Vasút Rt. (BVW) volt, amely részvényeinek többségét a főváros már 1911-től birtokolta. Iratanyaga a közgyűlési jegyzőkönyveket (1905-1908), az évi jelentéseket és mérlegeket (1892-1918), az igazgatósági iratokat, a jogügyi, a baleseti, a pályafenntartási és építési osztályok anyagát, a forgalmi és a pénzügyi osztályok töredék iratait tartalmazza. 1918-ban az őszirózsás forradalom győzelme után mindkét céget köztulajdonba vették, és Budapesti Egyesített Városi Vasutak néven a főváros kezelésébe került. E vállalat irathagyatékát ugyancsak levéltárunk őrzi. Ebben a konstrukcióban 1922-ig működtek a vasutak, ekkor a főváros elhatározta megváltásukat. Ezzel egy időben a vasutak üzemének vitelére hozta létre a BSZKRT-t. A BSZKRT a következő mintegy tíz év alatt a főváros és közvetlen környékének egész tömegközlekedését a saját irányítása alatt egyesítette. Megváltási szerződések értelmében került a tulajdonába a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. (FAV) összes részvénye, amelyet korábban a BKVT és a BVW fele-fele arányban birtokolt. A FAV formálisan önálló vállalat maradt, de az üzemeltetést a BSZKRT irányította. Hasonló volt a helyzet a két megváltott vasúttársaság érdekkörébe tartozó kisebb