Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

törvényhatóságonként, azon belül községenként, Budapesten kerületek és utcák szerint tartalmazzák az adakozók nevét és adományaik összegét. A főváros gazdálkodása íéletti kormányzati ellenőrzés megerősítésére hozta létre az 1930:XVIII. tc. a Székesfővárosi Számszéket a főpolgármester alárendeltségében. Iratanyaga a már említett elvi jelentőségű határozatokon és rendelkezéseken kívül tartalmazza a számszéki igazgató jelentéseit a főváros zárszámadásairól (1931-1947), a közüzemek és intézmények zárszámadásairól készített jelentéseket, a főváros gazdálkodásáról a belügyminiszternek készített negyedévi jelentéseket (1934-1948), valamint vizsgálatokkal kapcsolatos iratokat, az üzemek és intézmények felülvizsgálatra beküldött eredménykimutatásait. A kisajátítási és telekrendezési ügyekben hozott határozatokat is megküldték a számszéknek, ezekhez külön betűrendes mutatókartonok állnak rendelkezésre. Külön kell szólni a főváros tulajdonát képező épületek, ingatlanok nyilvántartásairól. Az éves zárszámadásokkal együtt kinyomtatott vagyonleltárakhoz részletes épülelieltárak is kapcsolódnak, amelyek kerületenként, azon belül helyrajzi számok szerint haladva sorolják fel az épületeket, megadva azok helyrajzi számát, telekkönyvi betétszámát, a telek és az épület alapterületét, az épület becsértékét, rendeltetését, hasznosítási módját, sok esetben az építés és a hasznosítás alapjául szolgáló határozat számát is. A különböző szervek (Mérnöki Hivatal, Tanácsi III. Ügyosztály, Számvevőség) által vezetett ingatlannyilvántartási iratok a Budapest Székesfőváros Vagyonleltári és Ingatlannyilvántartási Iratok Gyűjteménye elnevezésű fondban együtt találhatók. Különösen informatívak a ///. Ügyosztály, majd a Budapest Városi Tanács VB Városrendezési Osztálya által vezetett telekleltári lapok, amelyeket valamennyi telekről felfektettek. A helyrajzi számok sorrendjében vannak lerakva, ezek ismeretében kutathatók. A telkek azonosító adatain kívül tartalmazzák a telekkel kapcsolatos valamennyi lényeges intézkedés feljegyzését a tanácsi vagy a polgármesteri határozat számával együtt a századfordulótól az 1950-es évekig. 1950 után hasonló nyilvántartó lapok készültek a volt peremvárosokról is. A telekbérleti nyilvántartó könyvek időrendben és növekvő számsorrendben tartalmazzák a bérlők nevét, a bérelt terület adatait és a bérleti díjat. Az 1950 utáni nyilvántartások a bérlők szerint, ábécérendben haladva közlik ezeket az adatokat. Az ingatlanszerződések gyűjteményében a főváros és a bérlők közötti szerződések másolatai találhatók. A vagyonleltári kartonok az ingatlanok főbb adatait (fekvés, nagyság) adják meg, az épületleltári kartonok a telkeken álló épületekről közölnek adatokat. A