Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

számfejtőkönyvekben könyvelték el, és ezek eredményeit sommásan vezették át a főkönyvekbe. A főkönyvek és számfejtőkönyvek előírási és lerovási részre tagolódnak. Az utalványozó hatóságok (a tanács, a polgármester vagy meghatalmazott helyettesei, az árvaszék) az utalványrendeletet közölték a számvevőséggel, amely azt az előírási lapon előjegyezte, miután megvizsgálta, hogy szabályos-e az utalványozás, és hogy megvan-e a megfelelő költségvetési hitelkeret. A lerovási lapon a bevétel vagy a kiadás tényleges teljesítését jegyezték fel, megjelölve a napló tételszámát is. A kutatás számára tehát elsősorban a főköny vek jelentenek értékes forrást, mivel egy-egy év bevételeit és kiadásait jellegük szerint, a költségvetés szerkezetének megfelelő tagolásban tartják nyilván. A főváros háztartási főkönyvei nem teljes körűen, de igen nagy mennyiségben fennmaradtak. Kutatni bennük egy 1940-ben készült, de tovább is vezetett leltárkönyv és az Ort-Szekeres-ié\& alapleltár segítségével lehetséges. A könyvek másik nagy csoportját a különféle városi adók, járulékok, díjak számfejtőköny vei alkotják. Ezek közül figyelemre méltók a vigalmiadó-számfejtőkönyvek (1921-1930 között, névmutatókkal ellátva), a fogyasztási adók főkönyvei és számfejtőkönyvei ugyancsak az 1920-as évekből, az italmércsi illeték számfejtőkönyvei ugyanebből az időszakból (névmutatókkal), a pezsgő- és habzóboradók számfejtőkönyvei (1918-1928). Az ingatlanforgalom kutatásához nyújthatnak segítséget a vagyonátruházási és engedelmi díjak könyvei (1888-1931 ; 1892-1930 névmutatóval). Vannak számfejtőkönyvek az úrijog-elismerési, az építési és lakhatási, az eljárási, az úthasználati és a közterülelhasználati díjakról, valamint a kövezetbérekről. A kölcsönök tőkeálladékára, törlesztésére vonatkozó adatokat tartalmaznak a külön kezelésű kölcsönök könyvei : a budai 2 millió forintos kölcsön könyvei 18611929; Pest város 3 és 6 millió forintos kölcsönének kiadási főkönyve 1883-1890; a fővárosi 25 milliós kölcsön főkönyve 1890-1904; a főváros 100 milliós kölcsönének főkönyve 1897-1918; fővárosi törlesztéses kölcsönök főkönyvei 19141929. A gyámpénztári vagyonkezelési könyvek (1917-1930) 3 éves évkörökre terjedő kötetekben a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyonkezelési adatait tartalmazzák, névmutatókkal vannak ellátva. A főváros pénztára által kezelt idegen alapok közül különösen figyelemre méltó a Szabadságharc szobor-alap (1883-tól). Iratai elsősorban a gyűjtőívek, amelyek