Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

tisztikai adatokat közölnek az egyes szervek által elintézett ügyekről, általában rövid, de időnként, különösen 1945 után, bőséges értékelés kíséretében. A bizottság az egyes ügy ágak vezetőinek félévi beszámolói alapján jelentést írt a miniszterelnöknek. Ebben elsősorban ana tértek ki, hogy melyek azok a jelenségek, amelyek kormányzati vagy törvényhozási intézkedési igényelnek. A iélévi jelentések 1898tól vannak meg. A törvényhatósági közigazgatás tevékenységéről is a polgármesternek a bizottsághoz intézett jelentései adják a legátfogóbb képet. A jelentés kidolgozásának alapjául szolgáló ügyosztályi és szakhivatali beszámolók, munkaanyagok az 1927— 1949 közötti időszakból a polgármesteri iratok között alkotnak külön gyűjteményt. Jelentős volt a Közigazgatási Bizottság fegyelmi jogköre is. Tagjainak fegyelmi ügyeiben (a főpolgármester és a királyi ügyész kivételével) első fokon, a többi állami és törvényhatósági tisztviselővel szemben másodfokon járt el a kebeléből alakított fegyelmi választmány útján. A bizottság működésének harmadik nagy területe a hozzá utalt fellebbezések elbírálása volt. Ez igen soféle ügyre terjedt ki, és a bizottság ezeket nemcsak plenáris üléseken, hanem albizottságokban és különleges alakulatokban is intézte. A Közigazgatási Bizottság által intézett ügyek iratait egy közös sorozatban, visszafelé haladó irattári számos rendszerben irattározták. Az 1904 előtti anyagból csak csekély töredék került a levéltárba, az 1904-1944 közötti anyag pedig erőteljes levéltári selejtezésen esett át. A fennmaradt iratok 1904-1944 között mutatókönyvek segítségével kutathatók, 1945-1948 évekre csak az iktatók állnak rendelkezésre, az 1949. évi iratok pedig darabszintű átnézéssel vizsgálhatók. Az 1920 előtti iratokban a kihágásokkal kapcsolatos másod- és harmadfokú határozatok, valamint a gyógydíjügyek vannak túlsúlyban. Jelentős anyag reprezentálja egyes ideiglenes bizottmányok, mint a Kórházi Bizottmány, vagy az anyakönyvi kerületek megszervezésével foglalkozó bizottmány működését. Az 1920-as évek anyagára a fegyelmi ügyeken kívül a cselédügyi panaszok és kórházi ápolási díjakkal kapcsolatos viták a legjellemzőbbek. 1927-től a súlypont áttevődik az adó és illetékügyi panaszokra. A bizottság másodfokú hatáskörében nagy számban foglalkozott árva- és gyámügyekkel is. A fennmaradt iratanyag bővebb ismertetését lásd Turányi Kornél: A Fővárosi Közigazgatási Bizottság. Kézirat. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény.