Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

A városgazdálkodás forrásai A főváros igazgatási szervezetét meghatározó törvények közül az 1872:XXXVI. tc., az 1930:XVIII. tc. és az 1934:XII. tc. foglalkozott a a városgazdálkodás rendjével. Azokat a kérdéseket, amelyekre ez a három törvény nem tért ki, a törvényhatóság szabályrendeletekkel rendezte. A főváros gazdálkodásáról az évente kinyomtatott költségvetésekből és zárszámadásokból alkothatunk képet. Az 1930-as fővárosi törvény előírása szerint a költségvetésnek a szoros értelemben vett községi háztartás és a különálló alapok bevételein és kiadásain kívül az önálló vagyonkezelésű intézmények, vállalatok költségvetését is magában kellett foglalnia, ide értve a részvénytársasági formában működő cégeket is. A költségvetést jóváhagyó törvényhatósági bizottsági határozat a költségvetés főösszegeivel, valamint a tárgyalás során felmerült indítványokról tartott szavazások eredményeivel együtt a közgyűlési jegyzőkönyvekben található. A pénzügyi bizottságban, illetve a közgyűlés plénumán lefolytatott vita részletes jegyzőkönyvét 1890-től a Fővárosi Közlöny közölte. A költségvetés belügyminiszteri jóváhagyásra szorult. Az erre vonatkozó miniszteri leiratok ugyancsak megtalálhatók a Fővárosi Közlönyben, az 1890 előttieket a közgyűlés, illetve a tanácsi VI. (Pénzügyi) Ügyosztály irataiban lehet felkutatni. A főpolgármesteri iratanyagban nyomon követhető, hogy a kormányzat hogyan befolyásolta Budapest költségvetési politikáját és általában a városgazdálkodást. A tendencia különösen az 1920-as évektől erősödött meg, a korábbinál jóval szorosabbá és kiterjedtebbé vált a város gazdasági ügyeinek kormányzati és főpolgármesteri ellenőrzése. A zárszámadások évi kinyomtatott kötetei a költségvetésbe fel nem vett, külön kezelt alapok, alapítványok, letétemények és a gyámpénztár számadásait is tartalmazzák. A zárszámadásokhoz vagyonleltár kapcsolódik, a fővárosi vagyon, valamint a főváros felügyelete alatt álló alapok, alapítványok vagyonának részletes leírásával. A költségvetésen túl a közgyűlés döntött a törzsvagyon elidegenítéséről és szerzéséről, a beruházások, az építkezések, a közmunkák elrendeléséről, a községi adók, járulékok és egyéb közterhek bevezetéséről, kölcsönök felvételéről, hivatalok, állások rendszeresítéséről és megszüntetéséről, a személyzet illetményeiről. 1930-ig a közgyűlési jegyzőkönyvekben keresendők az ingatlanok bérletére, a közterületek használatának átengedésére, valamint a legkülönbözőbb célú és jellegű segélyezésekre vonatkozó határozatok. A jóváhagyott költségvetés keretein belül a vásárlások és munkálatok elrendelése, az ezekre vonatkozó árlejtések és szer-