Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

A törvényhatósági központi igazgatási apparátus szervezete a tanácsi-polgármesteri ügyosztályok mellett szakhivatalokat is magában foglalt, amelyek közül a Tiszti Ügyészség tevékenysége fogta át a törvényhatósági közigazgatás valamennyi ágát. Iratanyaga a selejtezések és háborús károk miatt hiányos. Magában foglalja a fővárost érintő perek iratait (az 1880 előtt befejeződött perek iratai teljesen megsemmisültek), valamint a főváros különböző szervei számára készített, vagy azokkal kapcsolatos jogi vélemények javaslatok, vizsgálatok iratait. Kerületi elöljáróságok A kerületi elöljáróságok kezdetben kis létszámú, szűk hatáskörű testületi szervek voltak, amelyeket az 1893:XXXIII. tc. szervezett modern értelemben vett tagolt hivatallá. Az addig is hatáskörükbe tartozó elsőfokú iparhatósági jogkör mellett ekkor rájuk bízták az alsófokú közegészségügyi igazgatást, a kihágási bíráskodást, az építésrendőri teendőket, az útburkolatok és csatornák fenntartását, a szegénygondozást, a tankötelesek nyilvántartását, a vásárrendészetet és a hatósági bizonyítványok kiállítását. Az elöljáróságok hivatali-hatósági profilja később is folyamatosan erősödött. A városrészek életének alapvető kérdéseiben döntési joggal rendelkező kerületi önkormányzatok azonban nem jöttek létre, sőt, a szerény jogkörű kerületi választmányok még a városrészi érdekek képviseletének sem váltak érdemleges fórumaivá. 1930-ig 10 kerület volt, ekkor az új fővárosi törvény 14-re emelte a kerületek számát. Az új kerületek azonban egy ideig csak törvényhatósági választókerületként funkcionáltak, az elöljáróságok tényleges felállítása a XI. kerületben 1934-ben, a XII. kerületben 1940-ben, a XIII. kerületben 1938-ban, a XIV. kerületben 1935-ben történt meg. Az I. kerületi elöljáróság 1945 előtti iratai teljesen elpusztultak, a többi elöljáróságnak a századforduló előtt kelt dokumentumai többnyire töredékesen maradtak fenn. Altalános közigazgatási iratokra és különféle nyilvántartásokra oszlanak. A főpolgármester funkciója és iratai A főpolgármesteri intézményt a főváros egyesítéséről szóló 1872:XXXVI. tc. a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok főispáni hivatalának mintájára létesítette. A főispánoktól eltérően azonban a főpolgármester 1934-ig nem kinevezés útján került hivatalába, hanem az államfő (király, majd kormányzó) által a belügy-