Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

elnöklete alatt működő új testület a polgármesterből, az alpolgármesterekből, valamint a közgyűlés által választott 20, és a főpolgármester által kinevezett 6 törvényhatósági bizottsági tagból állt. Ezzel egyidejűleg a régi tanácsot megszüntették, és a törvényhatósági tanácsra ruházták a közgyűlés elé kerülő ügyek előkészítését, a városi vagyon hasznosítását, a költségvetés keretében végzett munkálatokkal és a beszerzésekkel kapcsolatos döntéseket. Ezzel párhuzamosan bővültek a polgármester önálló végrehajtói jogosítványai is. 1934-ben a törvényhatósági tanács is megszűnt, hatáskörén a polgármester és a közgyűlés osztozott. A városigazgatás központi apparátusának ügyosztályai 1930-ig mint tanácsi, ezután mint polgármesteri ügyosztályok működtek. A központi igazgatás iratanyaga hatósági szervek, ill. szakhivatalok szerint tagolódik fondokia (így pl. az irattári szinten folyamatosnak tekinthető ügyosztályi iratok 1930 előtt a tanács, 1930 után a polgármester fondjába tartoznak). Az iratanyaghoz az eredeti irattári segédletek zömmel fennmaradtak, a kutatás ezek segítségével lehetséges. A testületek működésének forrásai A törvényhatósági bizottság közgyűléseiről ún. határozati jegyzőkönyvek készültek, amelyek tartalmazzák a tárgy megjelölését, az ügy tanácsi, polgármesteri iktatószámát és a határozat szövegét. 1882-től nyomtatásban is rendelkezésre állnak, és ettől kezdve használatukat kötetenként betűrendes mutató segíti. A Fővárosi Közlöny című hivatalos lap megjelenésétől kezdve (1890) részletesen tájékoztat az ülések lefolyásáról, az elhangzott felszólalásokról. A lapban teljes terjedelemben megjelentek az egyes napirendi pontokhoz készült előterjesztések is. Az elfogadott határozatok hiteles szövege és az egyes ügyek kormányhatósági jóváhagyására vonatkozó feljegyzések azonban csak a közgyűlési jegyzőkönyvekben találhatók meg. A közgyűlés tevékenységét tehát csak a két forrást együtt használva kutathatjuk eredményesen. A közgyűlési iratok zömmel a határozatok másolataiból és a határozatok kormányhatósági felterjesztésével kapcsolatos „fogaimázatokból", képviselői indítványokból és a más törvényhatóságoktól érkezett átiratokból állnak. A tanácsülések jegyzőkönyvei lajstromszerűen tartalmazzák a tárgyalt ügyek felsorolását a tanácsi iktatószám, a tárgy és a határozat sommás megjelölésével. Az 1930-1934 között működött törvényhatósági tanácsjegyzőkönyvei viszont az üléseken lefolytatott vitát is rögzítik. A testületi szervek által intézett ügyek iratai