Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

II. Az egyesített főváros közigazgatása A kiegyezés után kiépült polgári közigazgatás rendszerében Budapest a vármegyékkel azonos jogállású, széles körű önkormányzattal rendelkező, önálló törvényhatóságként helyezkedett el. A város területén az igazgatási feladatok zömét a törvényhatóság szervei és intézményei végezték. Bizonyos szakigazgatási teendőket, pl. a rendészet, a pénzügy- és a tanügyigazgatás terén, az illetékes minisztériumoknak alárendelt szakigazgatási szervek láttak el. A mindenkori kormány az önkormányzati igazgatás működése felett is erőteljes felügyeletet gyakorolt, számos ponton és sokféle módszerrel korlátozta az önkormányzat önállóságát. Pest és Buda szabad királyi városok, valamint Óbuda mezőváros egyesítése (1872:XXXVI. te.) révén jött létre Budapest főváros (1892-től székesfőváros elnevezéssel). Az egyesített főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1873. október 25-én tartotta alakuló ülését, hivatali szervei november folyamán kezdték meg működésüket. A levéltárban őrzött közigazgatási iratanyag gerincét azok a dokumentumok alkotják, melyek a főváros törvényhatóságának működése során keletkeztek. Ehhez járulnak az 1949:XXVI. tc. értelmében 1950. január l-jével Budapesthez csatolt városok és községek iratai, valamint Pest vármegye Kispesti és Központi járásának iratai. (Bál" a tanácsok csak 1950 nyarán kezdték meg működésüket, és az év első fele átmeneti periódust jelentett, a törvényhatósági igazgatás utódszerveinek 1950. évi iratait már a tanácsi szervek fondjaiba sorolták be.) Az iratanyag mindmáig legrészletesebb leírását az Ort János és Szekeres József által összeállított Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára című, 1961-ben megjelent alapleltár nyújtja. A kötetből megtudni azt is, hogyan használhatjuk az aktákhoz tartozó, zömmel fennmaradt eredeti irattári segédleteket. Az alapleltár természetesen az akkori rendezettségi állapotot tünteti fel, nem tartalmazza a közigazgatási hatóságok 1947 utáni iratainak zömét, valamint az 1950-ig Pest vármegyéhez tartozó települések iratait sem, hiszen azokat a Pest Megyei Levéltár az 1980-as években adta át. Az anyag 1945 utáni részében való tájékozódást segíti a levéltár őrizetében lévő, Bálás Gábor által szerkesztett Budapest önkormányzati közigazgatása című, 1947-ben készült kéziratos munka.