Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

Óbudán más népességösszeírással egészen 1848-ig nem rendelkezünk, viszont bőséges információkat szolgáltatnak a különféle adóösszeírások. Ezek az összeírások ugyan nem nyújtanak teljes képet a település lakosságáról, hiszen készítésükkor az adózás szempontjai érvényesültek, azonban tájékoztatást adnak az ezekben szereplő személyek vagyoni helyzetéről és jövedelméről. Az óbudai lakosság jelentős része szőlőművelő volt, az ő jövedelmeiket illetően tájékoztatnak a szőlődézsma összeírások, melyek 1786-tól 1849-ig folyamatosan, 1866-ig pedig részlegesen maradtak lenn. A dikális (hadiadó) összeírások a jobbágyi státuszú lakosságról nyújtanak képet, melyek 1776-ból, valamint 1788-1792, 1803-1812, 1819-1849 közötti évekből maradtak ránk. Az összeírások egy-egy katonai évre szólnak és tartalmazzák a házak birtokosainak, valamint a hazátlan zselléreknek a neveit, foglalkozását, a 15-16 évesnél idősebb fiúk, lányok, legények és szolgák számát. Részletezik az állatállományt és időszakonként a szántók, szőlők, legelők nagyságát, valamint felsorolják a mesterségből vagy egyebekből (pl. pálinkafőzés) származó jövedelmet is. 1829-ből fennmaradt egy valamennyi úrbéri terhet felsoroló összeírás, valamint 1845-1847-ből a vármegye által elrendelt közmunkaösszeírás. 1848^49-ből több összeírás is fennmaradt. Az 1848. évi népesség-összeírás házanként adja meg a lakosok nevét, vallását és életkorát, a családfő foglalkozását, illetve a legények, inasok számát (bizonyos esetekben utalások szerepelnek a nemzetőri szolgálatra való alkalmasságra és a választójogosultságra). 1849-ből fennmaradt egy foglalkozás szerinti összeírás is, ebben betűrend szerint sorolják fel a családfők nevét és foglalkozását és a házszámot. Ugyanezen évben készítették a mesterlegények és a cselédek nyilvántartását is. Az előbbiben a legény neve, születési helye, életkora, családi állapota, vallása, mestersége, lakásának címe és munkaadójának neve szerepel. A cselédek nyilvántartása felsorolja az illető cseléd nevét, születési helyét, életkorát, családi állapotát, foglalkozását és lakcímét. Szintén 1848^49 körül keletkezett a házbeli lakosság kimutatása, melyből az utca neve, a lakosok száma, a házban lakó családfő neve, foglalkozása és addigi ottlakásának időtartama szerepel. Ehhez hasonlít az 1860-as évek végén készített háztulajdonosok összeírása is, amely a házak sorszámának rendjében adja meg a háztulajdonos nevét, foglakozását és lakóhelyét, azonban ez az összeírás befejezetlen maradt. Megemlíthetjük még az iskolás korú gyermekekről 1848-ban keletkezett összeírást, amely a házak sorrendjében adja meg a családfő nevét és 4-12 éves gyermekeinek számát. 1852-1855 között vezették az új polgárok jegyzékét, mely