Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

sági Bizottmánnyal és a képviselőtestülettel közös tanácsüléseken általában az egész települést érintő ügyeket tárgyalták: vármegyei, földesúri rendelkezések végrehajtása, adóügyek, községi bevételekés kiadások kezelése, számadások megvizsgálása és jóváhagyása, községi alakalmazottak felvétele és elbocsátása stb. (A Gazdasági Bizottmány 1849-1873 közötti önálló üléseiről fennmaradtak külön jegyzőkönyvek is.) A tanács működése során létrejött ügyviteli jellegű iratanyag 1723tól 1873-ig külön sorozatot képez, elsősorban megőrzésre szánt okiratokat, beérkezett és belső ügyviteli iratokat tartalmaz. Az iratok tárgya lényegében megegyezik a tanácsülési jegyzőkönyvekkel, azzal a különbséggel, hogy elsősorban csak a belső tanácsra vonatkozó ügyek szerepelnek (hagyatéki, házassági, bíráskodási, ingatlannyilvántartási stb.) és csak másodlagosan fordulnak elő a szorosabban vett közigazgatással kapcsolatos ügyek. (Ez utóbbiak csak 1849-től, illetve 1861-től sokasodnak meg.) A két fő iratsorozat mellett itt említhető meg a vegyes iratok gyűjteménye (1720-1873), amely a tanácsi általános iratokba be nem sorolt iratokat tartalmazza (ezek között vannak királyi, földesúri rendeletek másolatai, községi építkezések számadásai, földesúrhoz intézett kérvények, tanácsi beadványok stb.). Fennmaradtak — többek között — az óbudai-visegrádi uradalmi (1819— 1844) és vármegyei (1775-1863) körlevelek másolati könyvei, városi javakkal kapcsolatos szerződések (1765-1857), valamint házassági szerződések (17421856) is. Az óbudai zsidó község iratanyaga igen töredékesen maradt fenn. A zsidó község tanácsának ülésjegyzőkönyveiből csak az 1823-tól 1834-ig terjedő időszakot magában foglaló kötet maradt ránk, a községgyűlési jegyzőkönyvek közül pedig szintén egy kötet (1809-1840) került levéltárunkba. Fennmaradt még egy 17881792 között készült türelmi adó-nyilvántartás is. A város lakosai A városi népesség számának és összetételének nyomonkövetésére több, elsősorban a tanács által készített összeírás áll rendelkezésünkre. A legkorábbi a II. József-féle népszámlálás folyományaként készített 1787-1788. évi népmozgalmi nyilvántartás, amely a házszámok rendjében arról tájékoztat, hogy a népesség mely időpontokban kikkel és mely módon gyarapodott, illetve fogyott. Felsorolják, hogy a nevezett személynek mi a foglalkozása, életkora, honnan származott, illetve hová távozott.