Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

betétek számát is. Az 1870-72. évi telekkönyvi betéttervezetek a visszaállított Pest Városi Törvényszék mellé rendelt telekkönyvi hivatal által szerkesztett betéttervezetek töredékes anyagát tartalmazzák. A tervezetek 1-től 5200-ig folyószámok sorrendjében vannak elhelyezve. A részletlajstrom 1-9500-ig terjedő helyrajzi számok sorrendjében adja a vonatkozó telekkönyvi betéttervezetek sorszámát és az ingatlan rövid leírását. Az 1687-1807 közötti leleklevelek jegyzőkönyvei az ingatlanhoz való tulajdonjogot igazolták. A telekleveleket 1687-1703 között a császári telekkönyvi hatóság, attól kezdve a városi telekkönyvi hivatal adta ki a tanács engedélyével. A teleklevél tartalmazza az ingatlan jellegének, fekvésének, telekkönyvi számának és nagyságának megjelölését, a tulajdonjog keletkezésének alapját és a tulajdonos nevét. A teleklevelek teljes szövegét időrendben másolták be a jegyzőkönyvbe, külön-külön kötetekbe a bel- és külvárosiakat, a szőlőket, a kerteket, valamint egy kötetbe, de a köteten belül különválasztva a malmok, a majorok, a szántók és a rétek telekleveleit. Az 1694-1771 közötti telekadókönyvek 1-től 183ig terjedő folyószámok sorrendjében sorolják fel a belvárosi házakat, de csak kb. a felénél közlik a fizetendő adó összegét és a tulajdonos nevét. A telekátírási jegyzőkönyveket 1767-től kezdve a pesti választási királyi biztos (Szlávy Pál) rendeletére kezdték el vezetni. Ha adás-vétel, csere, ajándékozás vagy öröklés miatt megváltozott a tulajdonos, kiküldött tanácstagok előtt kellett bevallani az ingatlanról szóló adatokat A jegyzőkönyvekben azokat a telekátírásokat tüntették fel, amelyeket 1851. május 5. és 1854. október 27. között a Pesti Cs. Kir. Telekkönyvi Járásbíróság, 1854. november 6. és 1861. február 26. közölt a Pesti Cs. Kir. Országos Törvényszék, majd pedig 1861. augusztus 6. és 1862. április 12. között a visszaállított Pest Városi Törvényszék rendelt el. Az iratok tartalmazzák a telekbizottság előtt történt (1861. május 2. és augusztus 1. között) szóbeli felvallásokat is. A telekfélmérési könyvek 1769-1811 között készültek. Tartalmazzák a telekhivatal által készített felméréseket — mégpedig 1769-1789 között időrendben, 1790-1811 között az ingatlantulajdonosok nevének ábécérendjében, az egyes betűkön belül pedig időrendben —, a felmérések számszerű adatait és néha az ingatlan ábrázolását is. A telekhivatali számadási naplók az 1786-1846 közötti évekből maradtak ránk töredékesen, és a városban eladott ingatlanok vételára után a telekhivatal által beszedett összegeket tüntetik fel. A szőlőösszeírásokat a telekkönyvi hivatal 1778-ban, 1799-ben, 1806-ban, 1811-ben, és 1825-1870 között készítette a kőbányai O- és Újhegyen valamint a Városligetben levő szőlőkről. Ezekben ábécérendben, vagy folyószámok sorrendjében megtalálhatjuk a tulajdonosok nevét,