Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

a szőlőterület nagyságát és esetleg a fizetendő adó összegét is. A telekösszeírásokat szintén a telekkönyvi hivatal készítette a Pest városi házingatlanokról 1822-1876 közölt. Az egyes kötetek úgy keletkeztek, hogy egybekötötték az egyes városrészekre vonatkozó összeírások füzeteit A összeírásokat városrészenként újrakezdődő római számokkal jelölték. Egy-egy összeírás a következő adatokat tartalmazza a folyószámok sorrendjében: a tulajdonos nevét, a háztelek nagyságát ölekben kifejezve, s 1835-től kezdve a legutolsó tulajdonosváltozás időpontját. 1840től az összeírások közlik az utcaneveket is. Az 1855-1871 között keletkezett iratanyag azokból a hagyatékátírási, zálogolási és bekebelezési ügyekből, törlési engedélyekből áll, amelyeket a Pesti Országos Törvényszék és az 1861-től a visszaállított Pest Városi Törvényszék küldött át a telekhivatalnak. A hivatal a szükséges bejegyzéseket a telekkönyvben elvégezte, amit az aktákon is feljegyezett. Az iratok évente újrakezdődő folyószámok egykori rendjében vannak elhelyezve. Egy-egy szám alatt az egyes ügyek összes fázisára vonatkozó irat megtalálható. Jogszolgáltatás A város jogi képviseletét 1712-ig a jegyző látta el, majd külön tisztségviselőt (ügyész) bíztak meg ezzel a feladattal. Az 1720-as évek végén kelt utasításban meghagyták számára, hogy milyen esetekben indítson közkeresetet, hogyan őrködjön a statútumok megtartásán, miként szerezze meg az örökösök nélkül elhaltak vagyonát a városnak. Szlávy Pál királyi biztos 1767-ben kiadott utasításából kitűnik, hogy a büntetőeljárásokban a város tisztségviselője képviselte a vádat. Ugyanabban az időben a bírósági ügyek adminisztratív intézésére megszervezték az aljegyzői állást. A városi ügyészség munkája a XIX. század elején kezdett hivataljellegűvé válni. A Pest Városi Ügyészi Hivatal iratanyagából csak töredékek maradtak fenn: 4 kötet ún. tanácsi iktatókönyv, egy kötet kimutatás a bevégzett régi perekről, s ezek is csak az 1867-1873 közötti évekből. A városi polgárság polgári és büntető ügyeit a Pest Városi Törvényszék folytatta le. Szlávy Pál királyi biztos 1767-ben külön bíróság felállítását rendelte el. A testület, amely a helyettes bíróból, négy szenátorból és az aljegyzőből állt, hetenként kétszer ülésezett. Az ítéletet azonban a hetenként háromszor ülésező teljes magisztrátus hozta meg a bírósági vizsgálat alapján. II. József intézkedései következtében 1787-ben a büntető bíráskodás az ún. alsófokú bíróságokra szállt át, polgári peres ügyekben azonban továbbra is a tanács járhatott el. A városi bíróság