Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

működését. A Javadalmi Bizottmány az 1860-as években felügyelte a városi javadalmak ügyeit. Ingatlannyilvántartás A török uralom után a városi telkek kiosztását, a telekadó és a telekkönyvi jövedelmek beszedését, s mindezekkel kapcsolatosan a telekkönyvek vezetését a Budai Kamarai Adminisztráció magának tartotta fenn. Csak az 1703. évi privilégium hatalmazta fel a várost, hogy vezesse a telekkönyveket és intézze a telekügyeket. A tanács ezeket a feladatokat 1732-ben a telekkönyvi igazgatóra bízta. Ebből a tisztségből fejlődött ki a későbbiek folyamán a Pest Városi Telekkönyvi Hivatal. A telekkönyvi igazgató, illetve a telekkönyvi hivatal hatáskörébe tartozott a telekkönyvek, majd 1767 után a telekátírási jegyzőkönyvek vezetése és a teleklevelek kiadása, a telkek felmérése, a telekadó kivetése és beszedése, valamint egyéb téladatok elvégzése is. 1850 után a telekkönyvi ügyek a cs. kir. bíróságok hatáskörébe kerültek. 1851től 1854-ig a Pesti Cs. Kir. Telekkönyvi Járásbíróság, 1854—1860 között pedig a Pesti Országos Törvényszék intézkedett azokban a telekkönyvi ügyekben, amelyek korábban a városi tanács hatáskörébe tartoztak. A telekhivatal ebben az időben a járásbíróság, majd a törvényszék segédhivatala volt. 1860-ban az Országos Törvényszéket megszüntették, és a város visszakapta jogát a telekügyek intézésére, amely ettől kezdve a városi tanács törvényszéki osztályának és a mellérendelt telekhivatalnak a feladata volt. A legrégebbi telekkönyvi iratok az 1694-től vezetett belvárosi telekkönyvek. Az első kötetet & Budai Kamarai Adminisztráció 1696 előtt készítette, a második kötetet 1696-tól 1733-ig, a harmadikat pedig 1733-tól 1820-ig vezették. A külvárosi házakról 1734-ben fektettek fel telekkönyvet és vezették 1806-ig. A malmok, a majorságok, a rétek, a szántóföldek telekkönyvét 1718-ban kezdték el vezetni, a kőbányai szőlőkét szintén, az újhegyi szőlőkét 1764-ben, s folytatták a XIX. század elejéig. A telek- és betáblázási könyvek 1752-1878 között készültek. Ezek 75 kötetben városrészenként az utcák és ingatlanok sorrendjében az alábbi adatokat tartalmazzák: a birtok megnevezése (ház és ingatlan), házszám, helyrajzi szám, a birtok leírása, területének nagysága, a birtoklás jogcíme, a birtokosok személyében beállott változások, valamint a birtok megterhelésének be- és kitáblázási adatai. Az egyes ingatlanok lapjaira színes ceruzával felírták az 1878 után adott telekkönyvi