Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

A Szépítési illetve Építési Bizottmányon kívül még több, a városépítészettel kapcsolatos bizottmány említhető meg. Ezek körébe tartozik a Pest Városi Dunapart Építési Bizottmány, amely 1861-ben Partkikötő Építése Érdekében Működő Albizottmány néven alakult meg, s feladata a rakpart kiépítésével kapcsolatos teendők intézése volt. A Dunapart Rendezésére Közgyűlésileg Kiküldött Bizottmány az 1860-as években állt fenn. A városi szakhivatalok közül a városépítészet, illetve városrendezés területén a Pest Városi Mérnöki Hivatal tevékenysége volta legjelentősebb. A városi mérnök 1801-től a hivatalos telektél méréseket végezte a telekhivatal keretein belül. Az 1830-as években vált ki a telekhivatal szervezetéből, s ekkor alakult meg az önálló mérnöki hivatal, amelynek feladata túlnőtt a telekfelméréseken. A hivatal felügyelt az utak, utcák, csatornák, töltések állapotára, javaslatot tett ezek karbantartására, irányította a folyamatban levő műszaki munkákat, elhelyezte a vásári bódékat, felügyelte a városi építkezéseket, valamint felülvizsgálta az építésrendőri eljárást és a Szépítési Alap számadásait. Az 1787-1869 közötti időszakból fennmaradt iratok tanúsága szerint ilyen ügyekben kért szakvéleményt a tanács a mérnöki hivataltól. Az ügyeket végül is a tanács intézte el. Az anyag az egész sorozaton végigfutó folyószámok egykorú rendjében van elhelyezve. Az 1858-1873 közötti állag — amely a mérnöki hivatal iratai címet viseli — a fentiekhez hasonló ügyeket tartalmaz. Ez az iratanyag évek szerint, az egyes éveken belül pedig egykorú tárgyi csoportosításban van elhelyezve. A csoportosítás szempontjai azonban évről-évre változtak, ezért nincs olyan séma, amely az egész korszakra jellemző volna. Az egyes csoportokon belül az iratokat esetlegesen helyezték el. A mérnöki hivatal vegyes könyvei c. sorozat 1831-1872-ből származik, s egyebek között tartalmazza a belvárosi házak összeírását, a Pest város határában levő, felmért telkek térképeinek lajstromát, a haszonbéres földek jegyzékét, azt a jegyzőkönyvet, amelyet a város határában lévő háromszögelési főalappontok kiszámításáról készítettek és a vízvezetékért folyamodó háztulajdonosok előjegyzési könyvét. Városrendészet A városi rendőrség A városi rendészet legfőbb hatósága az 1703. évi kiváltságlevél óta a városkapitány volt, akinek első hivatali utasítása 1729-ből maradt fenn. A városkapitány mellett