Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

a XVIII. század végén alakult ki a Városkapitányi Hivatal. A XIX. század első felében az őrszemélyzet száma jelentősen megnőtt, és a városkapitányi feladatok megszaporodásával párhuzamosan létrehozták az egyes városrészek alkapitányságait is. 1848^19-ben az Országos Rendőri Osztály létrehozásával kísérlet történt a rendőrség államosítására. A szabadságharc bukása után a városi rendőrség hatásköre leszűkült, lényegében igazgatásrendészeti feladatokat látott el. A rendőrséget 1851-től 1860-ig egységes, mindkét városra kiterjedő hatóság, a Pest-budai Cs. Kir. Rendőrigazgatóság irányította. Bár ezt a rendőrséget 1860-ban nem oszlatták fel, az újraéledő önkormányzat mégis megkezdte a városi rendőrség újjászervezését. A Városkapitányi Hivatal irattárából mindössze az átutazók 1815 és 1851 közötti nyilvántartása maradt fenn. A rendőrigazgatóság iratai közül az útlevelek kiadásával kapcsolatos 1850 és 1863 közötti iratok kerültek a levéltár őrizetébe. A városi alkapitányi hivatalok közül pedig mindössze a Lipótvárosi Alkapitányság 1868. évi tárgyalási jegyzőkönyve maradt fenn. A Városkapitányi Hivatal tényleges működésére vonatkozóan — mivel a városkapitány jelentéseit megküldte a tanácsnak — a tanácsülési jegyzőkönyvek és iratok szolgáltatnak adatokat. A városi rendészeti teendőkben részt vettek a tanács által kiküldött bizottságok is. A Pest Városi Fenyítő Bizottság elé a városi őrnők által készített rabjelentések alapján a polgármester utalta az ügyeket. A bizottság jegyzőkönyvei (1844-1848) időrendben tartalmazzák az egyes ülések anyagát, részletesen tartalmazzák az ügy kivizsgálásának érdemi részét és az ítélet szövegét. A vallomásokhoz több esetben is mellékelik a tanúvallomásokat a rabjelentményekkel együtt. Pest városa kényszerítő dologházat is tartott fenn. A Pest Városi Dologházi Biztosság javasolta a légyencek felvételét és elbocsátását, illetve felülvizsgálta a dologház számadásait is. Iratanyagából ülésjegyzőkönyvek, munkanapló (ArbeitsjoumdX) és pénztári kimutatások maradtak fenn (1844-1873). Piac- és vásárfelügyelet A város életében fontos szerepet játszottak az országos és helyi vásárok, piacok. A tanács hatáskörébe tartozott ezek hatósági felügyelete, melyet elsősorban a Pest városi piacfelügyelő látott el. Iratanyagában árkimutatásokat olvashatunk az 1789— 1884 közötti időszakból. A piaci felügyelő nyilvántartotta a gabona, a liszt, a dara, a kenyér, a zsemle, a marhahús, a szappan és a gyertya piaci árát. Ezen kívüljegy-