Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

ben, 1850-1856 között megszüntették a tanácsi iratok sorozatokra bontását, és az összes tanácsi iratot egy közös sorozatban helyezték el. 1856-tól azonban az addig egységesen kezelt tanácsi iratanyagot ismét tagolták, ezúttal 12 kútfőre. Az elnöki iratokat is a tanácsi sorozatokba osztották be. Ez az iratanyag alkotja a tanácsi levéltái" gerincét. Ezen kívül a városi kancelláriából a levéltárba került számos kisebb iratsorozat, egyrészt ügyviteli iratokból, másrészt különféle nyilvántartásokból (pl. a Pesten polgárjogot nyert lakosok anyakönyvei, az 1737-1739. évi pestisjárvány helyi áldozatainak listája, házassági szerződések könyve stb). A tanácsot munkájában különféle bizottmányok, bizottságok segítették. Ezeket a döntéselőkészítő és tanácsadó testületeket többnyire a magisztrátus hozta létre, bevonva a munkába a választott polgárságot is. A bizottmányok jegyzőkönyveit általában a tanács hagyta jóvá — ezt időnként megelőzte a válaszott polgárság véleményezése —, és a bizottmányok javaslatai alapján hozott tanácsi határozatokat rendszerint rávezették a jegyzőkönyvek hátlapjára. A város lakosai A városoknak elemi érdekük fűződött lakosságuk nyilvántartásához, erre mind várospolitikai (polgárjog), mind adóügyi, illetve katonaállítási szempontokból szükség volt. A város lakosságát 1848-ig lényegében két részre oszthatjuk, polgárjoggal rendelkezőkre, illetve nem rendelkezőkre. Az előbbiek neveit az 1687-től 1848-ig vezetett polgárkönyvek (Matricula Civium Pesthiensium) tartalmazzák. A polgárkönyv a felvételek időrendjében tartalmazza a polgárjogot nyert személy nevét, 1687-től 1748-ig esetenként a származási helyét, a felvétel időpontját, a polgár nemzetiségét, foglalkozását, lakóhelyét. (1715-ig bevezették a polgár halálának évét, illetve 1699-ig az özvegyének nevét.) 1748-tól kezdve tartalmazza a polgár nevét, foglalkozását, vallását, születési helyét, a felvétel idejét, 1771-től pedig a fizetett taxa összegét, és 1793-tól a polgár családi állapotát is. A polgárjoggal nem rendelkezők esetében már nincsenek az előbbihez hasonló részletességű összeírások, azonban fennmaradt néhány nyilvántartás, mint például a városi tanács által adományozott lakhatási jogok nyilvántartása (1840-1853). A szabadságharc bukása utáni időszakból a városi lakosságra vonatkozóan a Pest Városi Illetőségi Bizottmányt említhetjük meg. Ez a bizottság volt a folytatása 1851 -es Lakhatási Bizottmánynak, amely 1861 -ben Lakhatási, Letelepedési és Ho-