Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

tartoztak. (Az illetékesség kérdésében egyetlen kivétel volt: a nemesek tékvő jószágaira, azaz ingatlanjaikra vonatkozó ügyekben a város ítélkezhetett.) Amint az a fentiekből is látható, a neoabszolutizmus-kori igazgatási változások Budán a bíróságokat érintették a legjobban: az osztrák igazgatási rendszerhez igazított törvénykezési régiók bevezetése teljesen felszámolta a város önállóságát. Ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy a telekügyek intézése első fokon is kikerült a telekhivatal kezéből — természetesen a bíróságokhoz —, rögtön jobban érzékelhetjük, mennyire felforgatták a kor igazgatási rendszerét a szabadságharc leverése után. A neoabszolutizmus korában az igazgatási rendszerrel együtt bevezetett jogszolgáltatási fórumok végül is 1861-ig, a Városi Törvényszék visszaállításáig léteztek. Ahogyan utaltunk rá, kezdetben a városi igazgatás és a törvénykezés összefont, de amikor felállították a törvényszéket, a korábbi peres iratokat kiemelték a tanácsi anyagból. Ezért a jegyzőkönyvek mellett a törvényszéki iratokból (acta iudicialia) követhetjük nyomon a városi igazságszolgáltatás működését a kezdeti időszakban. Később az ügyek sokasodása miatt a különböző típusú aktákat külön gyűjtötték: 1710-től a bírósági ügyekben kiküldött biztosok és bizottságok jelentéseit (relationes iudiciales), majd 1737-től a polgári perek, végül 1760-tól a büntetőperek anyagát választották el, aminek következtében csak az apró ügyekről folytatott levelezések maradtak a törvényszéki iratok között. II. József reformjai miatt újabb iratsorozatot indítottak, a törvényszéki levelezéseket (correspondentiae iudiciales), amelyben — hasonlóan a pesti tanács Missiles állagához — a társhatóságokkal folytatott legkülönfélébb levelezéseket archiválták. A törvényszéki levéltárhoz tartozik még az 1786-1790 között keletkezett ún. hétszemélyes táblai, majd a m. kir. kancelláriai felterjesztések és rendeletek sorozata, amely főként hagyatéki és adóssági ügyeket tartalmaz. Végezetül említést kell még tennünk néhány, lényegében szórványosnak tekinthető anyagról is. 1829-től a Városi Törvényszék a saját, főként polgári peres ügyeiben hozott ítéletekről külön nyilvántartást készített, azok szövegének másolataival (liber sententiarum). Kisebb mennyiségben ugyan, de nem elhanyagolható mértékben fennmaradt néhány csomónyi iratanyag az esztergomi szentszék előtt indított válóperek vizsgálati irataiból, illetve a különféle csődügyekből, valamint azokból a vizsgálati iratokból, amelyeket 1840 után a pesti váltótörvényszék küldött át.