Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

Pest város levéltára A török uralom alól felszabadult Pest városa a XVIII. század elején igen szerény keretek között valósággal vegetált. Pest a század közepéig szegény és fejletlen város volt, melynek fejlődése csak az örökösödési háborúk okozta konjunktúra idején kapott lendületet. Ettől kezdve a város egy évszázad alatt kereskedelmi, ipari és szellemi téren az ország természetes központjává vált. 1686 után Pest városa felett — csakúgy mint Budán — a közvetlen fennhatóságot a budai kamarai inspektor (1690-től adminisztrátor) gyakorolta. A város élére — először 1687 októberében — bírót neveztek ki. A középkorban élvezett városi jogoknak és kiváltságoknak azonban csak igen kis részét gyakorolhatta a polgárság, ezért éveken keresztül szívós harcot folytatott jogai visszaszerzéséért. A városvezetés hatásköre ezekben az években igen korlátozott volt, lényegében a Budai Kamarai Adminisztráció rendelkezéseinek végrehajtására szorítkozott. A városi hatóság ugyanakkor gyakorolta a községi bíráskodást, és intézte a város belső ügyeit és megválasztotta tisztségviselőit. A közvagyon felett nem rendelkezhetett, de a városnak nem is volt vagyona és jövedelme. A város — Budával karöltve — egykor élvezett jogainak visszaszerzéséért kitartó harcot folytatott, melyet 1703-ban siker koronázott. Pest — Buda városával egy időben — újra szabad királyi város lett, kikerült az Udvari Kamara és kamarai igazgatás illetékességéből, és mint királyi birtok a Magyar Kamara közvetlen fennhatósága alá került. A várost a kiváltságlevél értelmében a belső tanács {magisztrátus) kormányozta, amelynek hatásköre közigazgatási, igazságszolgáltatási és politikai területre egyaránt kiterjedt. A belső tanács mellett a polgárság 1705-től a külső tanács, 1731-től kezdve pedig a választott polgárság (electa communitas) útján gyakorolta a jogait. E két testület feladata az volt, hogy megállapítsa az adókulcsot, fölülvizsgálja a városi számadásokat, hitelesítse a statútumokat és a tanács felhívására véleményezze a város gazdasági ügyeit. A választott polgárság a tanács tagjaival közös bizottságokat alkotva igyekezett befolyásolni a város vezetését. A város növekedése és az elintézendő ügyek szaporodása a XVIII. század elejétől szükségessé tette, hogy bizonyos igazgatási feladatok ellátására külön hivatalokat hozzanak létre. így alakult ki a század első felében a kamarási hivatal, a telekhivatal, az árhivatal, az adóhivatal, a számvevőség, majd később a mérnöki hivatal, a városkapitányi hivatal és egyéb hivatalok egész sora.